Rekord év volt a háztartási hitelezésben a tavalyi: a bankok soha nem látott mértékű, 2300 milliárd forintnyi új kölcsönt helyeztek ki, így a lakossági hitelállomány nemzetközi szinten is kiemelkedő mértékben, 17 százalékkal bővült. Mindez egyértelműen a babaváró hitel tavaly júliusi megjelenésnek köszönhető, anélkül ugyanis csak 9 százalékos lett volna a növekedés – mutatott rá Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője. Tavaly év végig összesen 470 milliárd forintnyi babavárót folyósítottak a bankok, az összeg február végig 566 milliárd forintra nőtt, a szerződések száma pedig már eléri az 59 ezret. A kamattámogatott, maximum 10 millió forintos kölcsönt pedig nem más hitelek helyett, hanem azok mellett folyósították a bankok, vagyis a babaváró hitel nem kiszorított más termékeket, hanem egyértelműen addicionális hatása volt. Mindez arra utal, hogy olyanok is felvették a babaváró kölcsönt, akiknek anélkül egyébként eszükbe sem jutott volna adósságokba verni magukat.
A bankok visszajelzései alapján sokan voltak olyanok is, akik életükben először folyamodtak kölcsönhöz a babaváróhitel igénylésekor, a pénzintézetek ügyfélszerzésre is tudták használni a terméket – mondta el érdeklődésünkre Nagy Tamás. Az elsőhitelesek számáról pontos információ ugyanakkor jelenleg nem áll a jegybank rendelkezésére, azt viszont tudni lehet, hogy a babavárósok csaknem felének nincs másik hitele. Köztük vannak azok is, akik most először folyamodtak kölcsönhöz - fogalmazott a főosztályvezető. Szerinte mindez nem gond, sőt, pozitív folyamat, ha „értelmes célokra”, például a lakásuk bővítésére vagy felújítására költik el a kölcsönt. Márpedig a banki visszajelzések alapján a babavárósok többsége lakáscélra használja fel a hitelt, vagy korábbi kedvezőtlenebb kölcsöneik kiváltására fordítják. Szintén gyakori, hogy valamilyen formában befektetik a pénzt. Nagy Tamás szerint az sem elítélendő, ha ez utóbbi során akár MÁP+ kötvényeket vásárolnak, hiszen az is egy hosszú távú, tudatos gondolkodást jelez.
A babaváró hitelt eddig felvett ügyfelek egyébként is a pénzügyileg tudatosabb, tehetősebb rétegből kerültek ki, az adatok alapján egyértelműen ők jelentek meg gyorsabban a bankoknál. A babavárósok nettó átlagjövedelme ugyanis 248 ezer forint volt, a hitelek több mint felét a felső két jövedelmi tizedbe tartozóknak folyósították. A bankok várakozásai szerint ez a továbbiakban módosulhat, és a kamattámogatott kölcsönt igénylők között megjelenhetnek a kevésbé tehetősebb ügyfelek is. Nem azért persze, mert módosítják a hitelfelvételi kritériumokat – az MNB ilyen szándékról nem tud –, hanem mert a magasabb jövedelműek egyszerűen „elfogynak”. Biztos, hogy egy idő után kevesebben lesznek azok, akik 250 ezer nettóval igénylik a babavárót – fogalmazott ennek kapcsán Nagy Tamás, megjegyezve: ennek az MNB-ben örülnének is, mert ez egy eszköze lehetne a középosztály megerősödésének.
Szavaiból az is kiderült: a jegybank a jövőben is kiemelten figyeli majd a babavárós hitelek alakulását, stabilitási szempontból ugyanis igen jelentős volumennek számít a havi 50 milliárd forintnyi hitelkihelyezés. Összességében ugyanakkor eddig pozitív a kép, hiszen – köszönhetően annak, hogy eddig a tehetősebbek folyamodtak a kölcsönhöz – az adósok 87 százalékának kevesebb, mint a jövedelme 40 százalékát viszi el az 50 ezer forintban maximalizált havi törlesztőrészlet. A hitelhalmozás pedig nem jellemző a körükben, mindössze 15 százalékuk vett fel később egyéb piaci, lakás-, személyi, vagy gépjárműhitelt. A babavárósok 40 százalékánál ráadásul már vagy megszületett vagy úton van - a kamatmentesség feltételeként - előírt baba, így nekik három évig törleszteniük sem kell a hitelt.
