Valamelyest megnyugodott a helyzet kedd virradóra a görög-török határon – nem történtek összecsapások és a korábbiakhoz képest jóval kevesebben próbáltak átjutni a szögesdrót-kerítésen. Péntek óta Európába vágyó emberek ezrei gyűltek össze a két ország közötti senkiföldjén, miután Törökország közölte, hogy a 2016-os EU török megállapodást semmibe véve nem tartóztatja fel tovább a területén élő menekülteket. A lépéssel azt akarják kierőszakolni, hogy az Unió támogassa erőfeszítéseiket a szíriai polgárháború rendezésben. Ankara állítja, hogy már több mint százezren távoztak Európába, ám Görögország szerint legfeljebb százakról van szó, akiket rendre el is kaptak és ki fognak toloncolni.
A görög hatóságok hatékonyságát több nyakon csípett határsértő is elismerte, akik brutális fellépésre is panaszkodtak a nemzetközi sajtónak. Egybehangzó beszámolók szerint a biztonsági erők megverik az elfogott határsértőket, elveszik a pénzüket és mobiltelefonjukat, majd visszatoloncolják őket a határ másik oldalára.
Az ilyesfajta túlkapások csak tovább növelik az elrettentést, ami az athéni kormány kifejezett célja. Görögország nagy erőkkel, katonákkal és rohamrendőrökkel százaival erősítette meg a Törökországgal közös szárazföldi határát, hogy világossá tegye a határon összegyűlt tömegnek: semmiképpen nem fogják beengedni őket. A görög határőrök hangszórókkal közvetített arab nyelvű üzenetekkel és a térségbeli mobiltelefonokra elküldött SMS-ekkel is megpróbálták meggyőzni a menekülteket, hogy forduljanak vissza, de egyelőre nem értek célt.
Mivel a szárazföldi határon szinte lehetetlen az átjutás, a menekültek egy része ezért zsúfolt gumicsónakokon és lélekvesztőkön indulni el a török partokhoz közeli görög szigetekhez. Most még rosszabb az időjárás, a nagyobb hullámverés miatt csak kevesen kockáztatnak, a nyár közeledtével viszont megszaporodhat a tengeri átkelések száma.
A görög szigetekre eddig alig néhány százan érkeztek, de már most feszült a helyzet, a helyiek ellenségesek a menedékkérőkkel és az őket segítő önkéntesekkel szemben. Vasárnap Leszboszon nagyjából két tucatnyian állták át a mólót, ideiglenesen megakadályozva a gumicsónakon érkező menedékkérők kikötését. Egy másik, fiatalokból álló szélsőséges csoport pedig rátámadt egy külföldi újságíróra, akit csak egy helyi nő beavatkozása mentett meg a komolyabb veréstől.
Nem mindig volt ilyen idegenellenes a hangulat, az öt évvel ezelőtti migrációs és menekültválság idején Leszbosz a befogadásról volt ismert, amelynek három nagymamakorú asszony vált a jelképévé. Egy híressé vált fotón a 86 éves Marica Mavapidu és hasonlóan szépkorú barátnői cumisüveggel etették egy szír menekült csecsemőjét. A három asszony, más helyiekkel együtt rendszeresen segítette a csónakokkal és lélekvesztőkkel érkező menedékkérőket. Tevékenységük elismeréseként még Nobel-békedíjra is felterjesztették őket. Mavapidu tavaly januárban hunyt el 90 éves korában, a jelenlegi jobboldali miniszterelnök, az akkor még ellenzéki vezérként politizáló Kiriakosz Mitszotakisz közösségi oldalán búcsúztatta őt. Úgy fogalmazott: „szerencsés voltam, hogy találkozhattam Marica Mavropiduval, a leszboszi nagymamák egyikével, aki a görög emberségesség példaképe lett a világban.”
Az, hogy 2015 óta ennyire megváltozott a közhangulat Leszboszon és a többi görög szigeten arra vezethető vissza, hogy a válság lecsengése után ezek a területek magukra maradtak, a túlzsúfolt táborokból alig szállították el az embereket, mindez pedig feszültséghez vezetett és a menedékkérők ellen fordította a helyieket.
A probléma gyökere, hogy senki sem akarja átvenni őket. A török partokhoz közeli szigetek lakói elégedetlenek az athéni kormánnyal, mert nem viszi el az embereket a befogadóközpontokból a görög szárazföldre. Görögország elégedetlen a többi uniós tagállammal, mert nem hajlandóak átvenni és egymás között szétosztani a menedékkérőket. Törökország pedig elégedetlen az EU egészével, mert a 2016-os megállapodásban nemcsak a menekültek feltartóztatásában egyeztek meg, hanem abban is, hogy az Unió átveszi egy részüket a török táborokból, de az ígéretekhez képest jóval kevesebb embert fogadtak be. A szigetlakók, az athéni és az ankarai kormány is úgy értelmezheti a helyzetet, hogy cserben hagyták őket és ezért feljogosítva érezhetik magukat, hogy drasztikus eszközökhöz nyúljanak, amelyeknek elsődlegesen éppen a menedékkérők isszák meg a levét. A szigetlakók ezért nem engedik partra szállni a hajón érkezőket, a görög kormány ezért függeszti fel a menedékkérelmek elbírálását, Törökország pedig ezért engedi rá Európára a menekülteket.
Az Uniónak azonban meg van kötve a keze. A menedékkérők szétosztása ugyan alkalmas lenne a kedélyek megnyugtatására, de a szolidaritási mechanizmus felvetése rendre feszültséget gerjesztett az EU-n belül, heves ellenállást vált ki egyes tagállamok, köztük Magyarország kormányából. Az uniós intézmények vezetői jobb híján ezért nyilatkozatokkal és a határellenőrzést megerősítő intézkedésekkel fejezhetik ki támogatásukat Görögországnak, ezt pedig teljes erőbedobással meg is teszik. Ursula von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel Tanács elnök és David Sassolini, a Parlament elnöke személyesen ellátogatott a görög-török határra, ahol bejelentették, hogy az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex 100 határőrrel és tucatnyi járművel fogja segíteni a görög hatóságok munkáját.
A 2015-ös menekülthullám azonban azt bizonyította, hogy a tengeri átkeléseket nem lehet határrendészetileg megakadályozni, legalábbis a török hatóságok segítsége nélkül semmiképpen sem. Orbán Viktor miniszterelnök azóta is arra építi belpolitikai üzeneteit, hogy változatlanul állítja, hogy a határőrizet megerősítésével megoldódnak a problémák. A mostani menekültválság is újból azt igazolja, a megoldás csak közös akarattal és közös erővel lehetséges, az illiberális vezetőkkel, a Vlagyimir Putyinnal és Recep Tayyip Erdognal kötött külön alkuk és kirakatbarátságok sem a magyar, sem az uniós határt nem fogják megvédeni. Ha az EU nem talál valamilyen – eddig ismeretlen alternatívát – akkor az egyetlen megoldás a krízishelyzet elkerülésére a Törökországgal való uniós szintű újabb kiegyezés. Josep Borrell az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós már Ankarába látogatott, hogy tárgyaljon a görög-török határon kialakult helyzet megoldásáról.
