Izrael;előrehozott választás;

- Citromból limonádé – Úgy tűnik, maradt a patthelyzet Izraelben

„Bibi, Izrael királya”, így köszöntötték a Likud hívek az exit poll eredmények ismeretében győzelmesen megjelenő Benjamin Netanjahut hétfőn este. A királyság azonban változatlanul Libermanntól függ.

Két kudarcba fulladt kormányalakítási kísérlet után hétfőn a harmadik előrehozott választást rendezték meg Izraelben, annak reményében, hogy sikerül pontot tenni az immár több mint egy éve zajló belpolitikai válságnak és béna kacsa ügyvezető kormányzásnak.

Bár több téren tévedtek az elemzők, úgy tűnik, abban nem, hogy maradt a patthelyzet a zsidó államban. A lakossági érdektelenségre és letargiára hivatkozva általános vélemény volt a kampányban, hogy csökkenő részvétellel kell számolni, ám végül a koronavírus járvány és a két sikertelen választás miatti kiábrándultság ellenére a 6453255 választópolgár 71 százaléka adta le voksát, közel 2 százalékkal többen, mint a szeptemberi szavazáskor. Tévesnek bizonyult az is, hogy a Netanjahu vezette Likud és a Beni Gánc nevével fémjelzett Kék-Fehér balközép koalíció között minimális különbség várható a Likud javára. Netanjahu élete győzelmét aratta a hétfői voksoláson, a Likud legjobb eredménye az elért 36 mandátum, miközben a Kék-Fehér csak 32 képviselői székre számíthat a 120 tagú Kneszetben. Szeptemberben még ez az arány 33-31 volt Gáncék javára, és sokáig minden jel arra mutatott, hogy megtörhető Netanjahu 14 éve tartó kormányzása. Erre emlékeztetett győzelmi beszédében Netanjahu is, aki úgy fogalmazott, „már temettek minket. Az ellenfeleink azt mondták: »A Netanjahu-kornak vége«. De együtt megfordítottuk az eseményeket. Limonádét csináltunk a citromból”.

Benjamin Netanjahu

Az ügyvivő miniszterelnök korrupciós pere március 17-én kezdődik, nehéz volt elképzelni, hogy egy háromszorosan megvádolt politikust válasszanak újra miniszterelnöknek. Ám az Izraelben csak Bibiként emlegetett miniszterelnök a véghajrában egyszerre kapta meg Donald Trump és Vlagyimir Putyin nagylelkű támogatását – Trumptól a béketervet, Putyintól meg a kábítószerbirtoklásért Oroszországban bebörtönzött fiatal lány szabadon bocsátását, akit személyesen vihetett haza moszkvai látogatása után. A béketervvel megtámogatva Netanjahu azonnal újra megígérte győzelme esetén a ciszjordániai telepek és a Jordán-völgy annektálását, megerősítve azt a képet, hogy ő Izrael biztonságának garanciája. Emellett kampánya arra alapozott, hogy a 14 éves folyamatos Netanjahu-kormányzás stabilitást és gazdasági prosperitást hozott, arról természetesen mélyen hallgatva, hogy a gazdasági válság évei után a világon mindenhol meglódult a gazdasági teljesítmény. A béketerv és a felvetett területbővítés elterelte a kampány irányát, a Netanjahu-éra demokrácia és jogállamiság deficitje, akárcsak a miniszterelnök korrupciós botrányai eltörpültek mellette és meghozták a Likud történelmi győzelmét.   

Ám ennek ellenére sem biztos még, hogy kormányt is tud alakítani Netanjahu. Hivatalos végeredmények csak jövő hétfőre várhatók, a szavazatok összeszámolását nehezítik a biztonsági intézkedések és a koronavírussal kapcsolatos félelmek miatt bevezetett óvintézkedések, 90 százalékos feldolgozottság mellett azonban az már biztosnak tűnik, hogy továbbra sincs abszolút többsége egyik tábornak sem.

Az eredmények igen szorosak, így akár döntő jelentőségűvé válhat a katonák, bebörtönzöttek, külföldön szolgáló diplomaták, illetve a koronavírus fertőzés miatt a betegséggel bármilyen módon kapcsolatba kerülteknek, a speciálisan erre kialakított körzetekben leadott voksa. Amennyiben ez sem változtat a felálláson, akkor a  jobboldali koalíció 59 mandátumot szerzett, kettővel kevesebbet, mint a kormányalakításhoz szükséges 61. Ez a két mandátum azonban nem jelenik meg automatikusan a baloldalon. A balközép pártok összességében 39 mandátumot szereztek, a Közös Arab Lista 15-t, míg a jobboldali radikális Jiszráel Beitenu 7 mandátummal rendelkezik. Avigdor Libermann ezúttal is eldönthetné a helyzetet, akárcsak tavaly áprilisban az első előrehozott választás után, ám ő kedden jelezte, pártja, a Jiszráel Beitenu csak a hivatalos eredmények fényében foglal majd állást. Annyit azonban hozzátett, nem szeretne negyedik előrehozott választást. Leszögezte, nem tartoznak egyik táborhoz sem, ők nemzeti liberálisok és a nemzet érdekeit szem előtt tartva hozzák meg a végső döntést.

Csakhogy Libermann esetében nehéz eldönteni, mi is az elsődleges szempont számára a nemzeti érdek tekintetében. A kampányban ugyanis azt is leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó újabb miniszterelnöki mandátumhoz juttatni a korrupciós vádakkal bírósági tárgyalás elé néző ügyvezető kormányfőt, ugyanakkor azt is egyértelművé tette, nem támogatna olyan koalíciót sem, amelynek az arab pártok listája is tagja. Márpedig pillanatnyilag harmadik lehetőség nincs, a választási részeredmények szerint vagy Netanjahu alakít kormányt Libermann segítségével, vagy Beni Gánc, amennyiben megkapja mind az arab pártok, mind a Jiszráel Beitenu támogatását.

Beni Gánc
Mindenki történelmet írtA hétfői választás nemcsak a részvétel és a Likud eredménye miatt volt történelmi, az arab pártok is történelmi eredményt értek el, első alkalommal szerezve 15 mandátumot. 2015-ben indultak először közösen az izraeli arab pártok. A koalíció az arab-zsidó Hadash, illetve a három arab párt, a Ta'al, a Balad és az Egyesült Arab Lista összefogásával abból a félelemből jött létre, hogy 2 százalékról 3,25-re nőtt a parlamenti bejutási küszöb. Addig a lakosság több mint 20 százalékát kitevő arabokat a megosztottság miatt minimális mandátummal és annak megfelelő erővel képviselték kis pártjaik, de a közös lista immár az ország harmadik politikai ereje és megkerülhetetlen politikai tényezőjévé vált.

A brit kormány húszszázalékos fertőződési arányra készít terveket.