Kisebb zökkenőkkel, de alapvetően sikeresen álltak át hétfőn hajnalban a magyar bankok az azonnali utalás rendszerére: hétfő délután 14 óráig 230 ezer utalást számoltak el, ezek mindegyike sikeres volt. Selmeczi-Kovács Zsolt, a Giro Zrt. vezérigazgatójának tájékoztatása szerint elenyésző számban fordultak csak elő olyan tranzakciók, amelyek a kezdeti lassulások, „elnemérések” miatt nem teljesültek.
Ezentúl tehát a 10 millió forint alatti, belföldi forintátutalásoknak a hét bármely napján, a nap 24 órájában 5 másodpercen belül meg kell érkezniük a célszámlára, és hosszú bankszámlaszámok helyett úgynevezett másodlagos azonosítók, azaz például e-mail cím vagy mobiltelefonszám alapján is lehet pénzt küldeni. Az utalások gyorsaságát lapunk is több banknál tesztelte: az összegek a fogadó félhez valóban megérkeztek pár másodpercen belül. Kipróbáltuk az e-mail cím alapján történő utalást is, amely szintén sikeresnek bizonyult (ehhez külön regisztrálni kell az e-mail címet vagy a mobilszámot a számlavezető banknál). Az utalásokról szóló értesítések ugyanakkor több banknál is csak késve érkeztek meg az ügyfelekhez.
Az átállás sikeres volt, a kisebb zökkenőket, lassulásokat gyorsan kijavították a pénzintézetek, és egy, a világon is unikálisnak számító pénzügyi rendszer épült ki, amely felgyorsítja a pénz forgási sebességét, és ezáltal dinamizálja a gazdaságot - értékelt Patai Mihály, a bankokat felügyelő jegybank alelnöke is hétfői sajtótájékoztatóján. Ez nem a kezdete és nem is a befejezése valaminek, hanem egy mérföldköve, amelyet még nagyon sok változás követ majd – fogalmazott.
A jegybank ugyanis arra számít: a bankok számos applikációt fejlesztenek majd ki a rendszerhez kapcsolódóan, és 2030-ra a pénzmozgások fele elektronikus úton zajlik majd - ez jelenleg mindössze 20 százalék. Ez pedig azért volna jó, mert a készpénzhasználat ugyan az ügyfeleknek ingyenesnek tűnik, ám a költségvetésnek a készpénz legyártása, szállítása, őrzése becslések szerint évi 400-500 milliárd forintjába kerül, nem beszélve a szürke és feketegazdaságban mozgó pénzek miatt kieső adóbevételekről.
Kérdés ugyanakkor, hogy csupán a gyorsaság és a kényelem elegendő lesz-e ahhoz, hogy az ügyfelek a készpénz helyett az elektronikus utakat részesítsék előnyben. Márpedig az azonnali fizetési rendszerben ugyan gyorsabban, de egyelőre nem olcsóbban mennek végbe az utalások. Igaz többet sem kell majd érte fizetni, mint eddig, pedig a bankok 40 milliárd forintot és több százezer munkaórát áldoztak a rendszer kiépítésére.
Ezzel kapcsolatos felvetésünkre Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke, az OTP vezérigazgatója kijelentette: a gyorsaság önmagában is érték. Ha például korábban valaki egy megvásárolandó lakást szeretett volna lefoglalózni, előbb ki kellett vennie a bankból több millió forintot, majd elvinni az eladóhoz, és ott leszámolni. Ma már viszont akár hétvégén is elutalhatja a foglalót, ami az eladóhoz másodperceken belül meg fog érkezni. Megjegyezte: a csomagárazás persze még hasznosabb lenne, de ehhez arra lenne szükség, hogy legalább a lakossági elektronikus műveletekre vonatkozóan eltöröljék a tranzakciós illetéket. Ez 10 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek, ám a készpénzhasználat visszaszorításának társadalmi haszna ennek a sokszorosa lenne.
A tranzakciós illetéket a 20 ezer forint alatti utalásokra már eltörölték, és Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly tavasszal évi 800 forintban maximalizálta volna az efölötti utalásokra beszedett tranzakciós illetéket is. Javaslatát párttársai utóbb megfúrták, arra hivatkozva, hogy kell a pénz a családvédelmi akciótervre. Így viszont maradt a 20 ezer forint feletti utalásokra a 0,3 százalékos, maximum 6 ezer forintos illeték, e költséget pedig a bankok zömmel áthárítják az ügyfelekre.
Az MNB szerint ugyanakkor a hazai bankrendszer szolgáltatásai a tranzakciós illetéket nem számolva is drágák nemzetközi viszonylatban. A jegybank ezért év elején egy vezetői körlevélben arra szólította fel a bankokat, vezessenek be csomagárazást. Azaz a fogyasztók széles köre számára ajánljanak fel olyan számlaterméket, amely „néhány száz forintos havi számlavezetési díj ellenében, alapszolgáltatásként, külön tranzakciós díj nélkül biztosítja korlátlan számú és összegű átutalás indítását”. Ha ezen elvárásokra nem reagálnak érdemben és rövid időn belül a bankok, az MNB minden rendelkezésére álló eszközzel be fog avatkozni – állt a levélben.
Hogy mik lesznek ezek az eszközök, azt érdeklődésünkre Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója egyelőre nem kívánta részletezni, de azt hangsúlyozta: ha nagyon nem látnak elmozdulást, lépni fognak. Viszont már érzékelnek változást, és több olyan bankról is tudnak, amely az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódóan bevezeti a csomagárazást. A verseny tehát megindult a pénzintézetek között – fogalmazott Bartha Lajos, megjegyezve: ha az ügyfelek drágának találják egy pénzintézet szolgáltatását, ma már gyorsan megy a bankváltás is.
