népszavazás;Szentendre;Duna-híd;

- Megosztotta a híd terve a lakosságot Szentendrén

A véleménynyilvánító népszavazáson a helyiek 10 százaléka szavazott, a többség a városon kívül szeretné látni a hidat.

Ne a belvárosban, hanem a várostól délre épüljön fel a kerékpáros- és gyalogoshíd - így szavaztak legtöbben Szentendrén, a február 17 és március 2 között lezajlott véleménynyilvánító népszavazáson. A szavazás végeredményét hétfő este fél tízkor tette közzé a város önkormányzata. Eszerint összesen 2622-en szavaztak – azaz a város teljes lakosságának a tíz százaléka – és messze a legtöbb, 1445 szavazatot a városon kívüli, déli hídhelyszín kapta.

Nagy volt a sürgés-forgás az utóbbi napokban a szentendrei önkormányzat ügyfélszolgálatán: egymást érték a helyiek az irodában, hogy leadják voksukat, támogatják-e a városba tervezett kerékpáros- és gyalogos Duna-híd megépítését. Mivel a 26 ezer lakosú, Pest megyei városban a múlt hét végéig 2200-an szavaztak, a jelek szerint sokan az utolsó pillanatban döntöttek úgy, hogy részt vesznek a hétfő este zárult véleménynyilvánító szavazáson. Szentendre új – az ellenzéki pártok által támogatott – civil vezetése döntött úgy, hogy kikéri a lakosság véleményét a régóta húzódó és heves vitákat szító beruházás ügyében.

Az Európai Kerékpárút Hálózat (EuroVelo) 6-os számú útja egy szakaszon a Szentendrei-szigeten vezetne, és épp Szentendrénél térne vissza a Duna folyásirány szerinti jobb partjára. Ezért a szigeten fekvő Szigetmonostor és Szentendre közé terveztek egy gyalogos, kerékpáros hidat. A szigetmonostoriak többsége lelkesen támogatta az ötletet, hiszen ők eddig jókora kerülővel tudtak csak a szentendrei oldalra jutni. Szentendrén viszont megosztotta a lakosságot a híd terve. A korábbi városvezetés 2014-ben hozott döntése váltott ki ellenérzéseket, mert az alapján épp a város legfrekventáltabb részén, a Duna-korzó északi részén érne partot az átkelő, itt két helyszínt említettek. Emellett alternatívaként javasoltak egy, a központtól északabbra fekvő helyszínt. Az októberben megválasztott új vezetés egyik helyszínt sem tartotta jónak, mondván az előző ciklusban csak a turizmusfejlesztést tartották szem előtt, így az átkelő túlságosan nagy kerékpáros-forgalmat zúdítana a belvárosra. Ezért inkább a központól kissé távolabbi, délebbre, a fővárosba tartó HÉV megállójához közelebb fekvő helyszínt tartanának jónak.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy a beruházást tervező állami Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) szerint a déli, HÉV-közeli helyszín nem kivitelezhető. Akkor ugyanis a híd épp ott érne partot a Szentendrei-szigeten, ahol a mélyben értékes vízbázisok vannak, azokat pedig semmi nem veszélyeztetheti. Ezt az érvelést viszont elutasítja a szentendrei városháza arra is hivatkozva: ha az M0-ás autóút pillére is megépülhetett a szigeten a közelben, akkor a sokkal kisebb kerékpáros híd nem lehet akadály. A NIF és a város között másban is akadt vita. Az állami cég szerint sürgős döntés kellett volna, hogy ne vesszen el az uniós támogatás, az önkormányzat viszont úgy vélte, csak akkor szabad belevágni a beruházásba, ha helyiek döntik el, melyik tervet támogatják.

Mindezek után az önkormányzat nyilvánosságra hozta a híd összes előkészítő iratát, majd február 17.-e és március 2.-a között szavazásra bocsátotta a kérdést. A lakosok végül négy terv – két belvárosi, egy északi és egy déli helyszín – közül választhattak, valamint voksolhattak úgy is, hogy ne épüljön híd. Mindezt egyébként a helyi – a városban ellenzékben lévő – Fidesz-frakció sajátos módon úgy értelmezte: Szentendre vezetése a felelősség áthárításával a lakosságra bízza a döntést, ráadásul megvalósíthatatlan alternatívákat kínált.

Ami biztos: a helyieket rettentően megosztja a beruházás terve, a városban szinte annyi véleményt hallottunk, ahány emberrel találkoztunk. Egy unokájával sétáló idősebb úr szerint például a szentendrei belvárosba nem való híd, tönkretennék azzal a Duna-part harmonikus látképét.

Egy középkorú hölgy szerint épp a belvárosban kellene hidat építeni, de csak azért, hogy véletlenül se sérüljön meg a sziget alatti felbecsülhetetlen értékű vízbázis.

– Egyáltalán minek ide kerékpároshíd? – kérdezett vissza egy középkorú házaspár. Szerintük ugyanis a híd miatt az átmenő forgalom növekedne jelentősen Szentendrén. Ráadásul – tették hozzá – a szemközti Szigetmonostoron is vannak, akik a sziget viszonylagos békéjét féltik.

– Ki hallott már olyan baromságot, hogy csak kerékpárosoknak és gyalogosoknak épül híd? Az egésznek úgy lenne értelme, ha a hídon mentőautó és tűzoltó is közlekedne – vetett fel egy újabb aspektust egy autós arra utalva, régi panasz, hogy baj esetén lassan ér ki a segítség a szigeti településekre.

A tűzszerész robotok és ruhák után újabb százmilliókat költenek a bombák elleni védekezésre.