A jobboldali Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nyerte a február 29-i parlamenti választásokat Szlovákiában. A populista mozgalom a szavazatok 25 százalékát szerezte meg, ezzel maga mögé utasította az eddigi legerősebb kormánypártot, a Robert Fico vezette Irányt (Smer), mely 18,3 százalékon végzett.
„12 év után legyőztük a Smer kormányát. Két célunk volt: hogy legyőzzük a Smer maffiáját, és hogy elvegyük Marian Kotleba szavazóit” – mondta Igor Matovič az eredményre reagálva, mely meglepő annak tükrében, hogy január közepén még 10 százalék alatt mérték az OLaNO támogatottságát. A közvélemény-kutatások más pártok esetében is sokat tévedtek, a vártnál rosszabbul teljesített a szélsőjobboldali, Marian Kotleba vezette Mi Szlovákiánk Néppárt (LSNS), és az eddig legerősebb ellenzéki párt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS). Jobb eredményt ért el viszont az olasz Liga elnökével, Matteo Salvinivel is jó kapcsolatot ápoló Boris Kollár vezette Család Vagyunk (Sme Rodina), mely a harmadik legerősebb párt lett a választásokon. A törvényhozásba jutott még a korábbi köztársasági elnök, Andrej Kiska vezette Emberekért (Za ludí), de a vártnál szintén rosszabbul teljesített.
„Egyelőre úgy tűnik, hogy Matovič nehéz helyzetbe hozta potenciális partnereit, mivel mindegyik ellenzéki párttól áramlottak hozzá szavazók. Sorsfordító pont volt az a február eleji kezdeményezés, amikor a pártelnök az interneten szavaztatta meg a jövőbeni kormányprogram egyes részleteit. Voltak köztük meglehetősen populista pontok is, de sikerült felráznia az ellenzéki szavazókat” – mondta a Népszavának Tokár Géza politológus, aki szerint a populista üzenetek sokkal jobban rezonáltak a választóknál, mint a többi párt néha unalmasan ható kijelentései arról, hogyan képzelik el Szlovákia jövőjét.
A parlamenti választások egyik legnagyobb vesztese a szlovák elnök, Zuzana Caputová nevéhez köthető Progresszív Szlovákia-Együtt (PS/Spolu) koalíció, amely 6,96 százalékos eredményével épphogy lecsúszott a pártszövetségek számára előírt 7 százalékos bejutási küszöbről. Tokár Géza szerint a PS/Spolunak a legnagyobb problémája az volt, hogy nem találtak olyan témákat, amikkel mobilizálni lehetett volna a választókat.
A választók nem csak a Smert, de a 2016 óta kormányon lévő Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) és magyar kormány által csak vegyespártként aposztrofált Híd-Mostot is megbüntették. Mindkét párt kiesett a parlamentből, utóbbi mindössze 2,05 százalékot kapott. A siralmas eredmény után Bugár Béla bejelentette, hogy lemond a Híd pártelnöki posztjáról, és 30 évnyi felvidéki politizálás után a háttérbe vonul.
„Alapjában rendeződhet át a szlovákiai magyar politika a választás után. A Híd várakozáson alul szerepelt, ezért nagyon rossz a helyzetük. A régiós struktúrájuk gyenge, és a 3 százalék alatti eredményük miatt elestek az állami támogatástól is”- jegyezte meg Tokár, aki szerint egyelőre nehéz megjósolni a Híd jövőjét.
Harminc év után először maradt valós parlamenti képviselet nélkül a felvidéki magyarság, mert a Magyar Közösség Pártjának (MKP) sem sikerült bejutnia a törvényhozásba. A 2010 óta parlamenten kívül politizáló párt most a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) választási szövetség tagjaként mérettette meg magát, amely csak a leadott voksok 3,9 százalékát szerezte meg. Az MKÖ három magyar lakta járásban tudott győzni.
A választások után az OLaNO vezetésével három- vagy négypárti koalíció alakulthat Szlovákiában, melynek tagja az SaS és a Za ludí, de Igor Matovic elsőként Boris Kollárt keresi fel, mert szeretné, ha a kormánya széles támogatást élvezne. Szlovákia leendő miniszterelnöke azt ígérte, a magyar szavazók is számíthatnak rá.
