Ha egy embert kell megnevezni, aki miatt újabb menekülthullám érheti el Európát, az Bassár el-Aszad. Ha kettőt, akkor Aszad és Vlagyimir Putyin. Ha hármat, akkor ők ketten és még Donald Trump. Soros Györgynek csak annyi köze van a dologhoz, mint Orbán Viktornak az igazmondáshoz.
A szíriai Idlib tartományban élő csaknem egymillió menekült a szíriai-orosz offenzíva elől indul még tovább északra. Törökország idáig egyfajta biztonsági zónát tartott fenn a határ mentén, ahol a menekültek, ha rossz körülmények között is, de legalább meghúzhatták magukat. Aszad tudja, hogy a mostani, számára kedvező erőviszonyok megváltozhatnak, addig akarja kiszorítani az országból a maradék ellenzéket, amíg az oroszok aktívan segítik, az amerikaiak pedig mindezt tétlenül nézik. Putyinnak az egészből Európa destabilizálása a legfontosabb, mert akkor háborítatlanul tovább terjesztheti az orosz befolyást a volt Szovjetunió utódállamaiban és azokon is túl. Például nálunk. Trump azt hiszi, hogy mindez egybevág az ő saját érdekével: az EU válságával kiesik egy világkereskedelmi versenytárs, az oroszokkal meg majd csak ki tudja alakítani a kölcsönös szemhunyáson alapuló együttélést.
Orbán a Magyarországon is feltehetően elterjedő és akkor nyilván áldozatokat is követelő koronavírus járványnál fontosabbnak tartja a menekültek újbóli megjelenését. Az elsővel úgyse tudja fenyegetni a lakosságot, az jön magától, ő legfeljebb majd fehér köpenyben irányítja a védekezést. Bezzeg a menekültek garantálják, hogy újra lehet ágálni, cincérkedni, brüsszelezni, merkelezni, nem kell majd törődni az egészségügy lepusztulásával, a forinttal, a világjárvány miatti gazdasági megtorpanással. Még az ellenzék erősödése is megállhat. Tényleg a szerencse fia: egyszerre van járvány és háború.
Persze tesz is érte. Kevésbé céltudatos politikus most talán visszariadna a menekülők lemigránsozásától, de ez neki nem probléma, sosem ment a szomszédba cinizmusért. Az „erkölcs” vagy a „felelősség” csak üres szavak. Bezzeg a „hatalom”!