Tavaly 4,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Elemzői várakozások szerint az idén jó, ha 3-3,5 százalék jön össze. Ez még nem számol azzal, hogy a koronavírus európai elterjedése érdemi hatást gyakorol az uniós és a magyar gazdaságra. A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly az utolsó negyedévben némileg lassult a gazdaság növekedése, de az előző év hasonló időszakához viszonyított 4,5 százalék érdemben nem tér el az éves 4,9 százaléktól. A gazdaságot a lakossági fogyasztás, vagyis a béremelkedés és a beruházások húzták. Utóbbiak 2019-ben 14 százalékkal bővültek. Ám az utolsó negyedévben a növekedés 5,9 százalékra mérséklődött. Ez előrevetíti az uniós pénzek kifutását, illetve jelzi, hogy 2020 első felében már lassabb beruházás-bővülés, végső soron kisebb gazdasági növekedés várható.
Az 5,9 százalékos ütemet a magas kiindulópont miatt helyén kezelné Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A feldolgozóipari beruházások 5,5 százalékkal csökkentek a negyedik negyedévben. Ezért a kiugró viszonyítási adat okolható. Az év egészében az ágazat így is 16,1 százalékkal bővült. A beruházásokat részben a versenypiac húzta. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások 5,6 százalékos bővülést mutattak. A költségvetési szervek körében 9,9 százalékos növekedést mértek. A beruházások tavaly elérték a GDP 28,3 százalékát. Az adat az idei év végére meghaladhatja a 29 százalékot, ami világviszonylatban az egyik legmagasabb lenne. A hazai gazdaság lehetséges növekedése érdemben meghaladhatja a becsléseket és akár a 4 százalék fölé is kerülhet - vélekedett meglehetős derűlátón Suppan Gergely.
A lakossági fogyasztás 2020-ben is erős maradt. A feszes munkaerőpiac, a lendületes béremelkedés, a növekvő lakossági hitelállomány és az erőteljes fogyasztói bizalom együttes hatása fedezhető fel a szolgáltatások, illetve a fogyasztásbővülés mögött – vélekedtek a CIB Bank elemzői. Ezzel együtt a tavalyi 4,9 százalék után minden – piaci, jegybanki és kormányzati – előrejelzés szerint lényegesen lassul a gazdaság növekedése. A CIB 3-3,5 százalék közé várja az idei értéket. Az előrejelzés közepe 3,3 százalék. A kormány 3,5 százalékra csökkentette a gazdasági növekedési várakozásait, míg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly decemberben a koronavírus-járvány kitörése előtt 3,7 százalékos növekedést jósolt. A CIB elemzői szerint a növekedés fő motorjai változatlanok maradhatnak, de valamivel kisebb lendülettel. A beruházások esetében az EU-források csökkenő felhasználása jelentősebb lassulást eredményezhet. Ugyancsak az erőteljesebb lassulás irányába mutatnak a külső növekedési kockázatok, egyebek között az euróövezet, a koronavírus világszintű gazdasági hatásai és a Brexit.
Több forgatókönyv is készült a koronavírusjárvány magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról - mondta egy pénteki háttérbeszélgetésen Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. A derűlátó forgatókönyv szerint a gazdaság akár 3,5-3,8 százalékkal is nőhet. A borúlátók 3-3,2 százalékra számítanak. A legsötétebben jósló szakértők 2,5-2,7 százalékot se zárnak ki.
A magyar autóipart elsősorban az ágazat németországi visszaesése aggasztja. De ha itthon is elkezd terjedni a vírus vagy kialakul egy gócpont, a turizmus és a légiforgalom is visszaeshet. A hazai drágulásra két irányból is hat a betegség. A koronavírus miatt csökkenő üzemanyagárak egyrészt visszafogják az árak növekedését. A tartós élelmiszerek iránt viszont egyre nő a kereslet, készlethiány alakulhat ki, ami fölverheti az ilyen termékek árát és így a drágulási ütemet is. Ez ellen legfeljebb hatósági árak bevezetésével lehetne védekezni, ha nagyon eldurvulna a válság, de az ilyeneket elég nehéz betartatni.
A Budapesti Értéktőzsdén a járvány kárvallottjai a Mol és az OTP lehetnek: az olajcég részvényei az árak esése miatt veszthetnek az értékükből, az OTP árfolyamára pedig az általános gazdasági visszaesés és hangulatromlás lehet hatással. Bár a gyógyszercégeknek kedvezhet egy ilyen járvány, a Richter árfolyama csökkenhet, mert a cégnek vannak kínai kitettségei.
