Mint arról már korábban írtunk, a kormány tavaly jelentette be, hogy 9. és 11. évfolyamos diákoknak szervez tanulmányi utazást többek között angol, német és francia nyelvterületekre nyáron. A cél az, hogy a diákok anyanyelvi környezetben fejleszthessék nyelvtudásukat. A kétszer kéthetes nyelvtanulás mintegy 140 ezer diákot érint évente, és összesen több mint 90 milliárd forintot – tanulónként körülbelül 2000 eurót, úgy 680 ezer forintot – költenek erre.
A nyelvtanárok alapvetően üdvözölték a programot, de többen is jelezték, a drága külföldi utazásnál fontosabb lenne a hazai nyelvoktatás problémáit megoldani. Az utazás kapcsán is jócskán akadnak megválaszolatlan kérdések. Az például továbbra sem derült ki, hogy hol, miként szállásolják majd el a diákokat. Volt olyan tanár, aki azt kifogásolta: a program feszültséget kelthet a tantestületekben is. Ha például egy iskolában csak egy tanár beszéli magabiztosan az adott célország nyelvét, de még nettó 250 ezerért sem akarja vállalni a kiutazást, rajta csattan az ostor, amiért nem indulhat csoport. Azt sem tartja jó ötletnek, hogy egy 8-15 fős csoporthoz csak egy kísérőtanárt küldenek.
A humántárca közleményében felhívták a figyelmet arra: a diákok csak szülői hozzájárulással jelentkezhetnek a Külföldi Nyelvtanulási Programra. A pályázók maguk választhatják ki azt az országot, ahová elutaznának tanulni – Kínát azonban a koronavírus miatt törölték a listáról.
