Johannisnak nincs könnyű dolga, amennyiben nem mond le az előrehozott választások kierőszakolásáról, hiszen Ludovic Orban újbóli kormányfőként való nevesítése olaj lenne az amúgy is tomboló politikai tűzre, miután az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a megbuktatott kormányfő ismételt jelölését. Más jelölt esetén viszont nem biztosított a voksolás előrehozása.
Romániában november végén rendeznének parlamenti választásokat, de az államfő és a mögötte álló Nemzeti Liberális Párt (PNL), amelynek Ludovic Orban az elnöke, minden áron szeretné a júniusi helyhatósági választásokkal egyidőben a parlamentit is megszervezni azzal a nem titkolt céllal, hogy, amint Johannis fogalmazott, „mielőbb megszabadítsák” a parlamentet a PNL-kormány minden kezdeményezését elgáncsoló szociáldemokrata (PSD-s) többségtől.
Ezt egészen nyíltan hirdették már a Dancila-kormány megbuktatása után, tavaly november 4-én felálló első Orban-kabinet létrejöttekor is, majd gyakorlatilag kiprovokálták annak bukását. Az előrehozott választásokhoz azonban két sikertelen kormányalakítási kísérlet kell, az államfő csak ezután oszlathatja fel a parlamentet és írhatja ki az előrehozott választást. A rendszerváltás utáni Románia történetében még soha nem került sor előrehozott voksolásra, s bár számtalan kormány bukott el bizalmatlansági indítványokon, vagy mondott le, mint Victor Ponta és kabinetje, eddig mindig ügyvivő kormány alakult a rendes választásokig fennmaradó időszakra.
Ez esetben azonban Johannis és a jobbközép Nemzeti Liberális Párt már a tavalyi EP-választások óta sürgeti a voksolás előrehozását. Az EP-választást már a liberálisok nyerték, a tavaly év végi elnökválasztást fölényesen húzta be a szintén PNL-s Johannis, a parlamentben viszont PSD-s többség van, a 2016-os erőviszonyokat tükrözve. Ludovic Orban kisebbségi kabinetje megkapta a parlamenti támogatást létrejöttéhez, kormányzati döntései viszont sorra elbuknak a szociáldemokrata többségen. Orban eddig azt tette, amit leginkább bírált pártja is ellenzékből – sürgősségi kormányrendeletekkel és felelősségvállalással próbált kormányozni. Az alkotmánybíróság viszont rendre alkotmányellenesnek találta ezeket a jogszabályokat, az első Orban-kormány felállását lehetővé tevő többség többek között az RMDSZ-nek is köszönhetően szűnt meg a választási törvény módosítása miatt. Az Orban-Johannis páros nem titkoltan azért nyúlt bele a választási törvénybe, egyfordulóssá téve a polgármesterválasztást, mert az számukra kedvező, míg a PSD számára nem. De nem kedvez az RMDSZ-nek sem. A pártérdekeken túlmenően pedig jogállamban nem lehet, vagy legalábbis nem szokás választási törvényt módosítani az utolsó egy évben, Orban és a PNL viszont a júniusi voksolás szabályozását változtatta meg. Ez a kezdeményezés is elbukott az alkotmánybíróságon, mind ahogy Orban második kormányalakítási kísérletét is alkotmányellenesnek nevezte a taláros testület, miután mind az államfő, mind a kinevezett kormányfő egyértelművé tették, nem akarnak működő kormányt , csupán azt, hogy mielőbb túl legyenek a két sikertelen kormányalakítási kísérleten, hogy felosztható legyen a parlament és júniusra kiírható az előrehozott választás. Az idő viszont egyre fogy.
Hogy mi múlhat néhány hónapon? Sok minden. A lej gyengélkedik, a költségvetés kiigazításra szorul, népszerűtlen intézkedésekre lesz szükség legkésőbb az őszi parlamenti ciklus kezdetén, ami igencsak megnyirbálhatja a PNL jelenlegi 40 százalék fölötti támogatottságát is, szertefoszlathatja az önálló kormányalakítási esélyeit.
