Mint azóta kiderült, tucatnyinál jóval többen sérültek meg abban a szándékos tömeges gázolásban, amely hétfőn történt a németországi Volkmarsenben, egy farsangi felvonuláson. A bűncselekmény gyanúsítottja nincs kihallgatható állapotban - közölte a helyi rendőrség kedden. A feltételezett elkövető, Maurice P. a nyomozást irányító Hessen tartományi főügyészség keddi tájékoztatása szerint a sajtóértesülésekkel ellentétben nem volt ittas a gázolás idején. A 29 éves férfi indítéka továbbra sem ismert, a nyomozást minden lehetséges irányban folytatják. A sérültek kettő és 85 év közöttiek, legkevesebb 18 gyerek van közöttük, 35-en kórházban vannak, sokan csak jóval a gázolás után fordultak orvoshoz. A frankfurti központú hatóság kedd este kiadott, frissített közleménye szerint
A tartományi főügyészség arról is tájékoztatott, hogy elrendelték a feltételezett elkövető előzetes letartóztatását, és súlyosbították a gyanúsítást. Már nem emberölési kísérlettel, hanem gyilkossági kísérlettel gyanúsítják, valamint súlyos testi sértéssel és a közlekedés rendjének veszélyt okozó megzavarásával. Mint írták,
A gázoló motivációja főleg azért ismeretlen, mert megsérült és nincs kihallgatható állapotban. Azonban a Westdeutscher Rundfunk (WDR) regionális közszolgálati médiatársaság tényfeltáró munkacsoportjának értesülése szerint kedd estére javult az állapota, és még a nap folyamán megpróbálják kihallgatni. A Hessen tartományi közszolgálati médiatársaság (Hessischer Rundfunk - HR) jelentése szerint volkmarseni otthonában a gázolás után házkutatást tartottak egy terrorelhárító rendőri egység közreműködésével. A lakás tulajdonosa a HR-nek elmondta, hogy
A HR beszámolójában hozzátették, hogy közösségi portálokon szándékosan hamis állításokat terjesztenek a történtekről: a tömeges gázolást iszlamista merényletként igyekeznek beállítani, holott az eddig ismert tények alapján az esetnek nincs vallási vonatkozása.
Az üggyel összefüggésben őrizetbe vettek egy másik férfit is, ugyancsak hétfőn. A tartományi főügyészség kedden közölte, hogy erre azért volt szükség, mert az áldozatok méltóságát sértő - kiszolgáltatottságuk bemutatására összpontosító - videofelvételeket készített, ami a büntetőtörvénykönyv szerint akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.
