A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak (SZGYF) "nem áll módjában" teljesíteni a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban elkövetett szexuális bűncselekmények áldozatainak kártérítési igényét és annak 30 napon belüli megfizetését – derül ki a lapunk birtokába jutott főigazgatói válaszból.
A bicskei gyermekotthon volt igazgatója, Vásárhelyi János áldozatai ugyanis kártérítési igényt nyújtottak be azokhoz az intézményekhez, amelyek fenntartói vagy felügyelői voltak az otthonnak. Az SZGYF 2013 óta fenntartója az intézménynek. A sértettek a hivatalok megkeresésével párhuzamosan a bíróságra is benyújtják polgári peres kártérítési igényüket. (Ahhoz nem járultak hozzá, hogy közöljük a kért összeg nagyságát.)
Benedek István Zsolt, az SZGYF főigazgatója azt írta, hogy a gyermekotthon fenntartójaként megtettek minden szükséges intézkedést – így azonnali hatállyal leváltották az intézmény igazgatóját – amikor a tudomásukra jutott az ügy.
- Az nagyon rossz, ha az az irány, hogy a magyar állam nem felelős, különösen az áldozatsegítés évében. A csapból is az folyik, hogy a hatóságok és intézmények kiállnak az áldozatok mellett, mégsem vesznek rólunk tudomást. Mulasztottak, mégis azt mondják, hogy nincs felelősségük és nem fizetnek – reagált a hírre lapunknak Pop Mert Julián, aki áldozatként a botrány egyik kirobbantója volt.
Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért jogi munkatársa lapunk érdeklődésére elmondta, hogy várhatóan polgári per lesz az ügyből, és a bíróság állapítja majd meg, hogy követett-e el mulasztást az SZGYF. Amennyiben igen, akkor a kártérítés összegét is meghatározza a jogszabályok alapján. Megjegyezte, hogy jogerős ítélet nélkül nem kötelezhető egy intézmény kártérítés fizetésére, de lehetőség van peren kívüli megegyezésre. A jogvédő azonban nem tud olyan esetről, hogy ez megtörtént volna.
A jogász emlékeztetett arra, hogy több bejelentés is érkezett a fenntartó felé, 2011-ben és 2016-ban is. - Azt majd az SZGYF-nek kell bizonyítania, hogy minden esetben kellő alapossággal kivizsgálta a bejelentést. Ha nem vizsgálta ki, és egyértelmű a mulasztás, akkor a bíróság megállapítja a jogsérelmet és a főigazgatóságnak kártérítést kell fizetnie a sértetteknek – mondta lapunknak Boros Ilona.
A szakember hangsúlyozta, hogy arra nem hivatkozhat a főigazgatóság, hogy az első nyomozáskor még a Fővárosi Önkormányzat volt a fenntartó, mivel jogutódként felel a jogelőd mulasztásaiért is. Véleménye szerint ebben az esetben az is gyenge védekezési pont, hogy a volt igazgató ellen zajló első nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, hiszen az évek során többször is felmerült a bántalmazás gyanúja, és a fenntartónak minden, tudomására jutott jelzést azonnal és alaposan ki kellett volna vizsgálnia, hogy biztos lehessen abban, nem történt jogsértés.
Kérdéseinket elküldtük az SZGYF-nek, ám cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
