Visszaléphet a kormány a helyi iparűzési adó (hipa) tervezett csökkentésétől – erről beszélt a Népszavának több fideszes parlamenti képviselő is. A három javaslat közül megmarad adófeltöltési kötelezettség eltörlése – ez egyszeri mintegy 80-100 milliárd forintos bevételkiesést jelent az önkormányzatok számára, ami az éves bevételek nyolcada.
Egy kormánypárti vezető egyenesen „csak egy kiszivárgott tervezetnek” nevezte a Varga Mihály pénzügyminiszter által bejelentett intézkedéseket, amikről „semmilyen komolyabb egyeztetés nem volt még, a kormány pedig biztosan nem tárgyalta eddig”. Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács február 4.-i ülését követően állt elő egy gazdaságélénkítési javaslatcsomaggal. Eszerint a helyi iparűzési adó adóalapjából levonható lenne az értékcsökkenési leírás és kutatás-fejlesztésre fordított források ötszöröse is. Egy volt államtitkár azt mondta, hogy várhatóan nem lesz semmi az adócsökkentésből, igaz, egy másik vezető fideszes szerint egyelőre nincs végleges döntés az ügyben, de érzékelik, hogy komoly aggodalmat okozott a településvezetők körében a terv, így elkezdték róla az egyeztetéseket,
A terv ellen még kormánypárti városvezetők is tiltakoztak, Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere azt írta, a Fejér-megyei megyeszékhely 2019-ben 20 milliárd forinthoz jutott az iparűzési adóból, ebből támogatják a helyi kultúrát, oktatást, tömegközlekedést, fákat ültetnek, innovációs parkot működtetnek és a kisvállalkozások adókedvezményéhez is ez biztosítja a mozgásteret.
A válaszokból azonban leszűrhető, hogy ha ejtik is a hipa teljes átalakításának tervét, abból viszont biztosan nem enged a kormány, hogy 2021 decemberében eltörlik a hipa feltöltési kötelezettséget és elég lesz azt a vállalkozásoknak május 31-ig teljesíteni. Ez ugyanis a kormánypárti érvelés szerint nem jár bevételcsökkenéssel az önkormányzatok számára, csak „kicsit rugalmasabb költségvetési tervezést igényel”, ez pedig elvárható tőlük. Korábban megírtuk: ez csak a főváros esetében 40 milliárd forintos bevételkiesést jelent, ami az éves költségvetés tíz százaléka, és nem töltődik vissza.
Voltak már előjelei, hogy a kormány esetleg visszavonulót fúj: Varga Mihály néhány napja az mfor.hu-nak adott interjúban maga is pedzegette, hogy esetleg nem lesz a hipa-csökkentésből semmi. A hipa átalakítása gazdaságélénkítési szempontból támogatható lenne, de a mostanival főként az a gond, hogy a kormány nem a központi költségvetésből, hanem az önkormányzatok adóbevételeiből adta volna a kedvezményeket. A cégek számára egyértelműen nagyobb terhet jelent az önkormányzatoknak fizetendő hipa – ebből tavaly mintegy 800 milliárd forint folyt be -, mint a társasági adó, ami a 300 milliárd forintot tett ki. Varga Mihály pénzügyminiszter a versenyképességi tanács ülése után maga is azzal indokolta a javaslatot, hogy a hipa egy 30 éves adó, amely megérett az átalakításokra. László Csaba volt pénzügyminiszter a Magyar Narancsban megjelent cikkében a vállalkozók legjobban utálta adójának nevezte a hipát, ugyanis az nem a nyereséget, hanem a hozzáadott értéket (módosított bevételt) adóztatja. A cégek életét az is nehezíti, hogy akár 50-100 önkormányzat között kell megosztaniuk a hipát, ezért legalább annak beszedést érdemes lenne (újra) központosítani – vélekedett László Csaba.
