Horváth Aladár úgy érezte, kötelessége jogi lépéseket kezdeményezni Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben a gyöngyöspatai ügyben tett kijelentései miatt – írtuk január közepén.
A polgárjogi politikus a Legfőbb Ügyészség előtt tartott tájékoztatóján számolt be arról, hogy a Magyarországi Roma Parlament Egyesület nevében büntetésfeljelentést tesz, amiért a kormányfő az iskolai elkülönítés miatt megítélt kártalanítás apropóján „sértő, rágalmazó és gyűlöletre uszító” közlésre ragadtatta magát.
Ismeretes: Orbán arról beszélt, hogy Gyöngyöspatán az „etnikailag meghatározó népcsoport tagjai” nagy összeghez jutnak „mindenfajta munkavégzés nélkül”, ami „mélyen igazságtalan”. A kormány nem akarja kifizetni az érintetteknek megítélt kártérítést.
Az elhangzottak Horváth Aladár szerint megalapozzák a hivatali visszaélés és a becsületsértés gyanúját: a kormányfő által elmondottak megfélemlítő erővel hatnak, mert kisebbségellenes indulatokat keltenek.
A Központi Nyomozó Főügyészségtől megérkezett az elutasító határozat – tájékoztatta lapunkat Horváth Aladár.
A hivatali visszaélés bűntettének tényállásán túlmenően az ügyészség – a feljelentő által hivatkozott minősítéstől eltérően – nem a becsületsértés, hanem a közösség elleni uszítás törvényi tényállásának keretein belül bírálta el a feljelentést.
A közösség elleni uszítás megvalósulásához nem elegendő az ellenérzések kedvezőtlen, vagy sértő nézetek „meghökkentő, esetleg hangulatkeltő” közzététele. Olyan „feszültséget gerjesztő” magatartásra is szükség van, amely emberek nagyobb tömegében a „szenvedélyeket oly mértékben tüzeli fel”, hogy az gyűlölet kiváltására, ezzel pedig a társadalmi rend és béke megzavarásához vezet.
Az ügyészség megállapítása szerint a feljelentés tárgyát képező miniszterelnöki közlések „ilyen jelleggel nem bírnak, uszítónak nem minősülnek, így a közösség elleni uszítás tekintetében sem tényállásszerűek”.
