Június 15-ig nem fizethető ki börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítás - döntött kedden az Országgyűlés.
A jogszabály rögzíti azt is, hogy a kormánynak - a hamarosan induló nemzeti konzultáció eredménye alapján - a bűncselekményekből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozást kell kidolgoznia május 15-éig.
A visszaélések megakadályozásával magyarázzák azt a szabályt, amelynek révén a kártalanításként járó összeg ténylegesen is közvetlenül az elítélthez kerül.
Ennek értelmében ezután a kártalanításként megállapított összeg folyósítása kizárólag olyan fizetési számlára történhet, amelynek a tulajdonosa és egyben a számla kizárólagos rendelkezési jogosultja az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott. Büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott esetén a folyósítás a büntetés-végrehajtási intézet által kezelt letéti számlára történik.
Szerepel a jogszabályban az is, hogy a meghozatalakor hatályos szabályok szerint teljesítendő az a határozat, amelyet a törvény hatályba lépése előtt az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási ügyben hoztak.
A büntetés-végrehajtási bíró által megállapított kártalanítás kifizetésének 60 napos határidejébe nem számít bele a kifizetés felfüggesztésének időtartama.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A hazai kártalanítások rendszerének kidolgozására és a börtönviszonyok javítására az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy 2015-ben hozott döntése kényszerítette Magyarországot. Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság kommunikációs vezetője korábban azt nyilatkozta a Népszavának, hogy ha a törvénymódosítások eltörlik a magyarországi jogorvoslat lehetőségét a hazai börtönök túlzsúfoltsága következtében elszenvedett megalázó vagy embertelen bánásmód miatt, akkor az elítéltek ismét tömegesen fordulnak majd a strasbourgi bírósághoz. Ott pedig legalább ötször akkora kártalanítást szoktak megítélni, mint a magyar bíróságokon, a változás tehát sokba kerülne az országnak.
