Egyesek szemében hős, a sajtószabadság élharcosa, mások szemében meggondolatlan szélhámos, aki emberek életét kockáztatta, amikor katonai és titkosszolgálati dokumentumok tömkelegét hozta nyilvánosságra mindenféle szűrés nélkül az általa alapított WikiLeaks portálon. Julian Assange hétfőn kezdődött perének tétje, hogy kiadják-e az Egyesült Államoknak, ahol az ügyészek 18 vádpontot állítottak össze ellene. Ha a jelenlegi börtöne, a Belmarsh közelében lévő bíróság, a Woolwich Crown Court végül kiadatása mellett dönt, akkor az Egyesült Államokban akár 175 éves börtönbüntetésre is ítélhetik kémkedés és emberéletek veszélyeztetése miatt.
Egykori segítőjét, a titkos dokumentumokat megszerző volt katonát, Chelsea Manninget az amerikai bíróság már korábban 35 év börtönbüntetésre ítélte árulás és kémkedés vádjával. Vélhetően Assange sem úszná meg olcsóbban, hacsak Donald Trump amerikai elnök meg nem kegyelmez neki. Az elnöki kegyelem lehetőségéről Assange ügyvédje beszélt múlt héten a kiadatási per londoni előkészítő ülésén. Többek között azt állította, Trump elnöki kegyelmet ajánlott a WikiLeaks alapítónak, ha azt mondja, hogy Oroszországnak nem volt köze a Demokrata Párt e-mailjeinek kiszivárogtatásához a 2016-os amerikai elnökválasztás előtt. A Fehér Ház ugyan cáfolt, sőt hazugságnak nevezte az állítást, de Edward Fitzgerald ügyvéd is ragaszkodik ahhoz a teóriájához, miszerint bizonyítékok vannak arról, hogy Dana Rohrabacher volt amerikai republikánus kongresszusi képviselő az elnök megbízásából látogatta meg Assange-t Ecuador londoni nagykövetségén 2017 augusztusában.
Úgy tűnik, Assange kevésbé bízik a londoni tárgyalás pozitív kimenetelében, erre utal az is, hogy múlt héten egy másik ügyvédje, a francia Eric Dupond-Moretti az Europe 1 rádiónak arról beszélt, hogy felveszik a kapcsolatot Emmanuel Macron francia elnökkel, akitől menedékjogi kérelmének ismételt elbírálását fogják kérni. Assange ugyanis már korábban menedékjogot kért Franciaországtól, de azt 2015-ben Francois Hollande államfő elutasította. A WikiLeaks alapító arra hivatkozva fordult Párizshoz, hogy legkisebb gyermeke és annak anyja francia állampolgár. Azt viszont ügyvédei is elismerik, hogy a nem szokványos menedékjogi kérelemről van szó, mivel Assange nem francia földön tartózkodik, hanem az említett okon túl egészségügyi és humanitárius szempontra, kiemelve azt, hogy Assange a lelki tortúra jeleit mutatja.
Ezt szakemberek is alátámasztják. Február közepén 60 orvos nyílt levélben fejezte ki aggodalmát Assange egészségi állapota miatt. A Priti Patel brit belügyminiszterhez címzett levélben kitértek arra, hogy az ENSZ tortúra raportőre, Nils Melzer már tavaly novemberben megállapította, hogy a WikiLeaks alapító élete veszélyben forog a 2011 óta elviselt helyzet és a rá nehezedő lelki nyomás, a vele szemben alkalmazott lelki tortúra miatt.
De tiltakoznak kiadatás ellen jogvédők, civil aktivisták, újságíró szervezetek és egyszerű londoni lakosok is, akik a sajtó- és véleményszabadság elleni merényletnek tekintik az Assange elleni eljárást.
Julian Assange 2012-ben menekült Ecuador londoni nagykövetségére, ahol politikai menedékjogot kapott, de tavaly ezt az ecuadori hatóságok visszavonták. 2019. április 11-én brit őrizetbe került . A brit bíróság május elsején 50 nap börtönbüntetésre ítélte a feltételes szabadlábra helyezés szabályainak megsértése miatt. Kiadatási pere hétfőn kezdődött, majd május 18-án folytatódik. Svédország időközben ejtette ellene a szexuális bántalmazás vádját, részben elévülés miatt, részben megkérdőjelezhetetlen bizonyít hiánya miatt, mert mint állítják, tíz év után már a tanúk emlékezete is megbízhatatlannak tekinthető.
A 48 éves Assange ártatlannak vallja magát, állítja, újságírói munkáját végezte tisztességgel. 2010-ben a WikiLeaks 250000 diplomáciai táviratot és 500000 titkos amerikai katonai dokumentumot hozott nyilvánosságra. Volt köztük olyan videofelvétel is, amelyen látszik, hogy amerikai helikopterből Irakban civilekre lőnek 2007-ben.
