Ezeket a NAT idén szeptembertől kezdődő bevezetésével párhuzamosan, felmenő rendszerben kell majd alkalmazni. A kerettantervek az iskolai fejlesztési feladatokat, elsajátítandó ismereteket konkretizálják.
Míg korábban számos kritika érte az új NAT irodalomtanításra vonatkozó részét – amiért fontos szerzők művei kimaradtak belőle, de megjelentek benne olyan kétes megítélésű alkotók, mint például Wass Albert vagy Nyírő József –, a kerettantervekben már feltűnik Ottlik Géza, Esterházy Péter és az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre is; igaz, nem kötelező, hanem ajánlott szerzőkként. A regények mellett filmeket is ajánlanak a diákoknak: például a Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! című regényéből készült Koltay Gábor filmet, vagy a középkori irodalom vonatkozásában a Monty Python Gyalog-galopp című filmjét.
A kerettantervek minden évfolyamon meghatározzák a diákok heti óraszámát is. Ezek összességében minimálisan csökkentek, de tantárgyanként és évfolyamonként eltérő lehet a változás. A kerettanterv szerint az órakeret minimum 80 százalékát kell a kötelező törzsanyagra fordítani, a maradék 20 százalékot a tanár szabadon használhatja fel.
A Civil Közoktatási Platform (CKP) felhívta a figyelmet: az eddigiektől eltérően minden tantárgyra csak egy kerettanterv készült, nincs A vagy B variáció. Továbbá nincsenek emelt szintű tantervek sem – az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítéshez a részletes érettségi vizsgakövetelmények lesznek az irányadóak. Csakhogy – mint arra a CKP rámutatott – egyrészt még nincsenek érettségi követelmények, másrészt az emelt óraszám, emelt szint (tagozat) nem mindenhol csak az emelt érettségire felkészítést jelentette. „Valószínűsíthető tehát, hogy sok helyen megszűnnek a speciálisan összeállított, de alternatív tantervként nem engedélyeztetett tagozatok – legalábbis tartalmilag mást jelentenek majd, mint eddig” – írták.
