Az utóbbi években nem kedvezett a politikai széljárás a német szociáldemokratáknak, a 2017 őszén megrendezett választás óta drámai népszerűségcsökkenésen ment keresztül . Egyelőre a tavaly bevezetett társelnöki rendszer sem hozta meg a remélt áttörést, ugyanakkor a legrosszabb forgatókönyv nem következett be, az új, az SPD balszárnyához sorolható vezetés nem mondta fel a nagykoalíciós szerződést az uniópártokkal, sőt, a türingiai események után éppen a szociáldemokraták váltak a kabinet stabil erejévé. Ráadásul a párt leszögezte: ragaszkodik ahhoz, hogy Angela Merkel maradjon a kancellár.
A CDU válsága esélyt ad az SPD-nek. Miután Annegret Kramp-Karrenbauer lemondott a kereszténydemokraták elnökségéről, hatalmi vákuum alakult ki a pártban. Bár próbálnak a kulisszák mögött megoldást találni a kialakult helyzetre, a CDU viszonyait egy ideig az elnök megválasztása körüli hercehurca határozza meg.
Már van is jele annak, hogy az SPD képes profitálni a CDU válságából. Az INSA és az Infratest dimap ügynökségnél egyetlen hét alatt két-két százalékkal erősödött. Ugyanakkor korai lenne még trendről beszélni egyrészt azért, mert a többi irodánál változatlan a szociáldemokraták megítélése, másrészt mert túl kevés idő telt el Kramp-Karrenbauer lemondása óta ahhoz, hogy az komolyabb hatást gyakoroljon a német belpolitikára.
Mindenesetre az SPD megerősödését segítheti a vasárnapi hamburgi tartományi választás is. Az SPD januárban még fej-fej mellett állt koalíciós partnerével, a Zöldekkel, azóta azonban jelentős változás történt, egyre szélesebbé vált az olló a két párt megítélése mögött. Mostanra nem is kérdés, hogy a szociáldemokraták simán nyerik meg a választást, igaz, az öt évvel ezelőtti eredményüket, az akkor elért 45 százalékot nem tudják megismételni.
Már a 2015-ös eredmény is visszaesés volt a korábbi hamburgi voksolásokhoz képest, hiszen az SPD nem tudott szert tenni abszolút többségre, így koalícióra kényszerült a Zöldekkel. Összességében a hamburgiak nagyon elégedettek voltak a koalíció munkájával. Az ARD televízió múlt héten közzétett felmérése szerint a megkérdezettek 60 százaléka jónak, vagy nagyon jónak tartja a szociáldemokraták és a környezetvédők tevékenységét. Ahogy közeledett a választás időpontja, úgy nőtt az elégedettek aránya, szűk egy hónap alatt például öt százalékkal. A kevésbé elégedettek aránya 25 százalék, a nagyon elégedetleneké pedig hét.
Rendkívül népszerű a hamburgi polgármester, a szociáldemokrata Peter Tschentscher. Arra a kérdésre ugyanis, ha a hamburgiak közvetlenül választhatnák meg a polgármestert, kinek a neve mellé tennék az ikszet, Tschentscherre 58 százalék voksolna, a környezetvédők listavezetőjére, Katharina Fegebankra csak 23 százalék. Tschentscher ugyan már igen fiatalon, 1989-ben belépett az SPD-be, orvosként dolgozott, közben azonban az SPD egyik körzeti vezetője volt. 2018 márciusa óta Hamburg városvezetője, akkor Olaf Scholzot váltotta a tisztségben, aki a nagykoalícióban a pénzügyminiszter lett.
Melyek a legfontosabb témák a hamburgiak számára? Az észak-német regionális televízió, az NDR megbízásából januárjában készült felmérés szerint elsősorban a közlekedési, és a lakhatással kapcsolatos kérdések a legfontosabbak számukra. A megkérdezettek 31 százaléka úgy véli, az SPD a legalkalmasabb arra, hogy a közlekedés gondjaira megoldást találjon. Ennél többen, 43 szálék, szintén az SPD-től remél megoldást a lakhatási problémákra. A bizalmi indexen a Zöldek következnek a második helyen.
Tschentscher és Fegebank a héten tévévitát folytattak egymással. Mivel koalíciós partnerekről van szó, sokan attól tartottak, unalomba fullad a megmérettetés. Erről azonban szó sem volt, Fegebank, aki tudományért felelős miniszter a hamburgi kabinetben, nagy vehemenciával támadta ellenfelét. A Zöldek hamburgi vezetője, Anna Gallina szerint még semmi sem dőlt el, s figyelembe kell venni azt, hogy sok választó az utolsó pillanatban dönt arról, kire voksoljon. A Balpárt listavezetője, Cansu Özdemir viszont úgy vélte, már eldőltnek tekinthető a választás, s előre gratulált az SPD-nek.
A kereszténydemokraták népszerűsége alig változott az eltelt öt évben, az Infratest dimap felmérése szerint a CDU 14 százalékot kaphat, ami 1,9 százalékos csökkenés 2015-höz képest. 2,4 százalékos a visszaesés a szabaddemokrata FDP esetében, amely öt százalékon áll. Mindez azt jelzi, hogy a türingiai botrány, melynek során a CDU és az FDP tartományi képviselői együtt szavaztak a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párttal, nem gyakorolt különösebben drámai hatást a két párt népszerűségére, legalábbis Hamburgban. Egyelőre országosan sem lehet nagy változásokról beszámolni, az INSA-nál, a Forsanál, valamint az Infratest dimapnál egy hét alatt egy-egy százalékkal csökkent az uniópártok népszerűsége, az FDP-nél a két ügynökségnél két százalékos a csökkenés.
Hamburgban az AfD nem különösebben erős, a múlt heti felmérés szerint hat százalékra számíthat. A Hansa városban az eltelt öt év alatt alig változott a párt népszerűsége, 2015-ben 6,1 százalékot szerzett. Pozitív jel, hogy Hamburgban nem erősödött a szélsőjobb az eltelt évek alatt.
