Egyre több csecsemő születik császármetszéssel – derül ki a Világgazdaságból. A lap a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adataira hivatkozva azt írja, hogy tavaly már a szülések 42,3 százaléka a műtőben zajlott, azaz a 83 750 szülésből 35 431 baba nem természetesen úton jött a világra.
Egy évvel korábban a műtéti beavatkozások aránya valamivel kevesebb, 41,4 százalék volt. Van olyan kórház, ahol minden második gyerek így születik. Például a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézetben a szülések 57 százaléka végződött császárral, a fővárosban a Szent János Kórházban, a Honvédkórházban és a Semmelweis Egyetem klinikáin is több volt a császáros, mint a hüvelyi úton történő szülés.
Mint ismert: a császármetszés a kétezres évektől egyre népszerűbb, míg a hetvenes években a megszületett gyerekek 5,5 százalékát született ily módon, 2003-ban már minden negyedik baba műtéti beavatkozással jött a világra. Akkor még a megyei kórházakban és a súlyos eseteket is ellátó klinikákon az országos átlagnak megfelelő arányban végeznek az orvosok császármetszést, a városi, kisebb kórházakban annál jóval többet.
A császármetszések gyakorisága nemcsak Magyarországon, hanem világszerte emelkedik. Az ok sokféle: például a korábbi 20-24 évről 29-30 évre tolódott ki az első szülés időpontja, s mind gyakrabban vállalnak 35 évnél idősebbek is gyermeket. Ebben a korban már kétségkívül nagyobb a szülés kockázata. Valamint a műhibaperek szaporodásával egyre erősödik a „megelőző szemléletmód” is, a szülészek körében. (Magyarországon a legtöbb műhibapert szülészek ellen kezdeményezik.)
A betegnek joga van kérni a császármetszést, de ha a műtét szakmailag nem indokolható, akkor az orvosnak el kell utasítania a császármetszést. Mint minden orvosi beavatkozásnak, sok szövődménye lehet a császármetszésnek is. A természetes szüléskor az anyai halálozás kockázata tized akkora, mint a műtéti megoldásnál. Ezért csak indokolt esetben szabad végezni.
