Parlament;börtönviszonyok;

Varga Judit igazságügyi miniszter expozét tart a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat vitájában

- Lázasan kérdezgetik egymást a fideszesek a börtönkártalanításról a parlamentben

A börtönbiznisz elleni törvényjavaslaton vitatkozik sürgősséggel a parlament. Napirend előtt fideszesek bombázták egymást álkérdésekkel.

Foghíjas padsorok között zajlik az Országgyűlésben a papíron Semjén Zsolt által benyújtott, valójában a Fidesz új kommunikációs csodafegyveréről szóló „börtönbiznisz” elleni törvényjavaslat vitája. Már ha vitának lehet nevezni, hogy a napirend előtti felszólalások zömében a fideszes képviselők „kérdezték” egymást.

A hivatalos nevén „A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló” jogszabályt a parlament a kormánypárt kérésére sürgősségiként tárgyalja.

A javaslat szerint az országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a rövidesen útjára bocsátott, újabb nemzeti konzultáció eredménye alapján a bűncselekményekből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozási rendszert dolgozzon ki 2020. május 15-ig. A kormánynak pedig 

szeptember végéig biztosítani kell, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a százszázalékos kihasználtságot.

Ezek alapján a hajléktalansághoz hasonlóan egy tollvonással megszüntetnék a börtönök túlzsúfoltságát is.

Harangozó Tamás: az MSZP már régen figyelmeztetett

A napirend előtti felszólalásokat Harangozó Tamás (MSZP) kezdi. Szerinte ugyan valóban jogosan irritálja az átlagembert, hogy az adójából elítélt bűnözőket fizessenek. Azonban valószínűleg az is irritálja a magyar állampolgárokat, hogy Balmazújváros jogerősen elítélt, volt fideszes polgármester asszonya a mai napig szabad lábon van, hogy Magyarország miniszterelnöke elítélt bűnözővel készít videót, hogy elítélt fideszes bűnöző - a képviselő itt Mengyi Rolandra gondolt - VIP részlegben ücsörög a börtönben.

Mit csinált az Orbán-kormány, hogy ne legyen túlzsúfoltak a börtönök?- tette fel a kérdést a képviselő, aki szerint utoljára az MSZP adott át börtönterületet Tiszalökön. Ami a börtönkártérítéseket illeti, azokat egy a Fidesz által benyújtott, 2015-ös törvény tette lehetővé. Így a bíróságnak nincs más választása, mint hogy futószalagon megítélje a kártérítéseket. „Trócsányi volt a miniszter, és ha jól emlékszem Völner Pál érvelt a javaslat mellett”, miközben az MSZP vezérszónoka figyelmeztetett, hogy egy-két év múlva milyen károkat okoz a javaslat - emlékeztetett Harangozó. Azt pedig nem tudjuk, hogy szeptember 30-ig hogyan tudná a kormány a börtönök zsúfoltságát. „Hat hónap alatt akarnak börtönt felépíteni, ami tíz év alatt sem sikerült? Ezreket akarnak szabadlábra helyezni?

Végül Harangozó közölte: módosító javaslatot nyújtott be, hogy amíg meg nem oldódik meg a jogi a helyet, a Fidesz frakció költségvetési támogatásából fizessék a kártérítéseket, ha pedig ez erre nem elég, akkor a fideszes képviselők tiszteletdíjából oldják meg.

Harangozó felütése után megindult a fideszes öninterpellációk sorozat.

Völner Pál: a Parlamentben is van poloska

Válaszában a hazai börtönviszonyokhoz hasonlította a parlamenti körülményeket a Harangozó által megszólított Völner Pál államtitkár, mondván: a Parlamentbe is beszöknek időnként poloskák, illetve a hideg és meleg vízzel kapcsolatos problémák miatt ők – a képviselők – is pereskedhetnének Strasbourgban.

Mielőtt erre a humoreszkre rátért volna, még megpendítette, hogy Harangozó Tamás 2010 előtt Draskovics Tibor tanácsadója volt. „Mivel akkor arról szólt a vita, hogy a börtönben intimszobákat kell létrehozni, abból elképzelhető, hogy önök hogyan képzelik el a büntetéseket” – hangzott el a replika.

„Önök felhígították a büntetőpolitikát” – közölte az ellenzéknek, szerinte viszont a Fidesz annak a pártán áll, hogy „bűnösöknek a börtönben a helyük” – fogalmazott. 

Végül Völner is csak rátér arra a konkrétumra, hogy 2015-ben az ő javaslatuk tette lehetővé a börtönkártérítések folyósítását. „Valóban beterjesztettük a kompenzációs javaslatot, amitől azt vártuk, hogy ez a biznisz megszűnik”, ám ez nem így történt. „Én megértem, hogy önök ezekkel az ügyvédekkel vannak. Önök nem az adófizetők pártján vannak, hanem továbbra is le akarják húzni az adófizetőket.” Végül Völner megemlíti, hogy szerinte a Fidesz kormány alatt Berettyóújfalun is adtak át börtönt.

„Abban pedig ne reménykedjenek, hogy a bűnöző haverjaikat ki fogjuk engedni” - zárta érvelését.

Aradszky: a természet rendjével szembe menni mindig katasztrófa

A sort Aradszky András (KDNP) folytatta, immár rátérve a gyöngyöspatai iskola roma tanulói kártérítésére. A honatya indoklása szerint már a szocialista érában is volt szegregáció az iskolában. „A szocialista kormányok biztos azért nem vettek tudomást arról, hogy gyöngyöspatai szegregált, mivel az hatékonyan működött. A bíróság pedig végül „egyes demagóg áljogvédők” beadványa alapján úgy látta, hogy „nem jó, ha egy iskola hatékonyan működik.”

Ezen intézmények nem szegregáló iskolák, hanem olyan helyek, ahol bőrszíntől függetlenül rendelkezésre áll a tanárok szakértelme a hátrányos helyzetű gyermekek számára - fogalmazott a honatya.

Szerinte a szegregáció miatt kiszabott kártérítések az oktatási intézmények anyagi tönkremenetelét eredményezné. Az ilyen szabályokat meg kell változtatni, mert ezt diktálja a lelkiismeret.

„A bíróság jogot alkalmaz, a jogot mi formáljuk, a jog az igazság talapzatán áll. A teremtés rendjével szembe menni viszont mindig katasztrófát jelent. Ezért a jogrendnek a igazság szolgálatába kell állnia" - fejtegette.

A „külföldről importált neomarxista jogvédők” pedig „mesterségesen szembeállítják cigányt a nem cigánnyal, igazságtalanul felvillantva számukra egy másfajta élet lehetőségét, ahol munka nélkül pénzt lehet szerezni. A (külföldről importált neomarxista) jogvédőknek szándékukban áll összeveszejteni a keresztény többséggel, hogy botrányt okozzanak" – rántotta le a leplet Aradszky.

Rétvári Bence : Soros harcba hív

„Pár hete mindenki láthatta, hogy Soros György fiával és más vezetővel közös videót tett közzé, ebben harcba hívta a magyar ellenzéki politikusokat, romákat, mintegy kijelölve a Soros-hadművelet következő frontját. A magyar emberek nem szeretik, ha így játszadoznak velük” – választolta Rétvári.

Bajkai István: néztek-e már adriai jachton mulató bűnözők szemébe?

A nap mókamestere Bajkai István lett, aki, miközben többé-kevésbé pontosan felolvasta a börtönkártérítésekről a Fidesz kommunikációs irányvonalát kissé óvatlanul úgy fogalmazott az ellenzéknek szegezve a kérdést: néztek-e már áldozatok szemébe akik mindenüket elveszítették, és bűnözők szemébe, akik közben adriai jachtokon mulattak?

Az ellenzékben hangos nevetés fogadta Bajkai szavait.

Egyebekben Bajkai ügyesen felolvasta a papírjáról, hogy „Európában a balliberális eszmék hálózatában élő vezetők számára fontosabbak a bűnözők mint a tisztességes emberek.” Illetve :”a bűnözőknek nem pénzjutalom, hanem büntetés jár.”

Völner Pál: Jakab Péter az új Dávid Ibolya

A válaszul Völner Pál kifejtette, milyen fontos a nemzeti konzultációk rendszere, hiszen így az emberek elmondhatják, egyezik-e a véleményük a kormánnyal. Hogyan tudjuk megakadályozni. Szerinte az ellenzékbe a Jobbik élére került Jakab Péter az új Dávid Ibolya, aki ugyanolyan sajátos szerepet játszik, mint az MDF élét az egykori elnökasszony.

Fidesz: a Soros-hálózathoz tartozó ügyvédek iparággá fejlesztették a "börtönbizniszt"

A napirend előtti hozzászólások után következtek a pártok vezérszónokai. Elsőnek a fideszes Budai Gyula közölte, hogy balliberális és a "Soros-hálózathoz" tartozó ügyvédek rátelepedtek a fogvatartottakra, és iparággá fejlesztették a "börtönbizniszt". Szerinte a "börtönbiznisz" közel tízmilliárdos "iparág", amely egyértelműen megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja a magyar államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat és sérti az emberek igazságérzetét.

elfogadhatatlannak nevezte, hogy olyan gyilkosok, mint az olaszliszkai lincselők, 5-6 millió forintot kapjanak, a battonyai rém pedig 2 millió forintot. Budai Gyula hozzátette: a Burka család 45 millió forinthoz jutott hozzá sikeres kártalanítási perüknek köszönhetően, annak ellenére, hogy elképesztően súlyos, életellenes bűncselekményeket követtek el.

A KDNP felfedezte a globális hatalmi érdekeket az ügybden

El kell gondolkodni a strasbourgi bíróság hatályának felfüggesztésén, az Európai Emberi Jogi Egyezmény felmondásán - mondta a KDNP egyik vezérszónoka a csütörtökön az Országgyűlésben, a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában. Vejkey Imre ezt a "börtönbizniszt" érintő ügyekkel kapcsolatos strasbourgi ítéletekkel, valamint a migrációval kapcsolatos emberi jogi bírósági döntésekkel is indokolta.

Azon határozott álláspontjának adott hangot, hogy az alapjogvédelem megfelelő szintje Magyarországon biztosított. Közölte azt is: a strasbourgi döntések súlyosan sértik a szuverén Magyarország kompetenciáját, "úgy tűnik, hogy a strasbourgi ítéletek mögött globális hatalmi érdekek és csoportok érdekei húzódnak meg" - jelentette ki. 

Jobbik: a "börtönbiznisz" kialakulása a kormánypártok felelőssége

A kialakult helyzetért egyértelműen a magyar kormány és a Fidesz-KDNP a felelős - mondta Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka, aki emlékeztetett: 2016-ban éppen a kormánypártok képviselői szavazták meg a kártalanítással foglalkozó, most vitatott törvényt, amely hasznosnak bizonyult ahhoz, hogy "ez a biznisz Magyarországon kialakuljon". Szerinte a beterjesztett javaslat nem oldja meg a helyzetet, csak elnapolja a megoldást.

MSZP: botrányos a KDNP ötlete

Egyedül a Fidesz-KDNP képviselői támogatták 2016-ban azt a jogszabályt, amely alapján az utóbbi években kifizették a börtönkörülményekre hivatkozva megítélt kártérítési összegeket - mondta Varga László MSZP-s vezérszónok.

A kormánypárti képviselők elhibázott döntésének "isszuk most a levét" - fogalmazott a szocialista képviselő, azt javasolva, hogy fizessenek a "károkozók", vagyis ezután a Fidesz- és a KDNP-frakció állami támogatásából állják a kártalanítási összegek kifizetését.

Varga László egyúttal botrányosnak nevezte, hogy a KDNP-s Vejkey Imre arról beszélt, el kell gondolkodni az Európai Emberi Jogi Egyezmény felmondásán.

DK: elítélteket engedne a társadalomra a javaslat a börtönökből

A börtönzsúfoltságról szóló, most tárgyalt javaslat elítélteket engedne a magyar társadalomra, és fennáll a lehetősége annak, hogy a kormánypártok "csak a saját bűnözőiket akarják szabadon engedni" - jelentette ki Vadai Ágnes. A Demokratikus Koalíció (DK) vezérszónoka közölte: nemcsak a börtönök zsúfoltsága, hanem a büntetés-végrehajtásban dolgozók alacsony létszáma és alacsony bére is probléma.

A politikus azt kérdezte: a kialakult helyzet kezelésére a "nagy terv" a bűnözők kiengedése lenne-e, és ha igen, mi lesz a válogatás szempontja. Azt is firtatta, hogy ideiglenes börtönök felállítása lenne-e a megoldás.

LMP: a kormány a maga által keltett problémákat próbálja megoldani

Az LMP vezérszónoka szerint a kormány már a saját hibáival és mulasztásaival megy szembe, a "saját maguk által előidézett helyzetre próbál politikai propagandát építeni". Keresztes László Lóránt feltette a kérdést: miért nem oldották meg az elmúlt években a börtönzsúfoltságot és miért nem építettek új börtönöket?

Rámutatott: jelenleg 18 ezer elítéltet tartanak fogva, a börtönzsúfoltság ezért jelentős, 120 százalékos.

Kollektív munkaügyi vitát kezdeményez a Vasutasok Szakszervezete. Az elnökség a sztrájk előszobájának számító nyomásgyakorlásra azért adott felhatalmazást az elnöknek, mert a bértárgyalásokon „kialakult helyzet nem szolgálja a tagok érdekeit".