Több mint 166 ezer lakásról készült tavaly energiatanúsítvány, 48 százalékuk EE-s, vagyis az átlagosnál jobb, vagy annál kedvezőbb minősítést kapott, az FF-es, tehát átlagos, vagy annál rosszabb kategóriába sorolt ingatlanok így még többségben vannak. Igaz, ez némiképp javuló arányt mutat, hiszen 2018-ban a vizsgált 171 ezer lakásnak még az 54 százaléka volt jelentősebb energiafogyasztású - derül ki az ingatlan.com saját és a Lechner Tudásközpont adatai alapján készült összeállításából.
Az energiatanúsítvány teljesen objektív, jogszabályokban leírt kritériumok alapján határozza meg egy-egy ingatlan energiafogyasztását. A legjobb osztályzat az AA++, a legrosszabb pedig a JJ. Előbbiek "minimális energiaigényűek", utóbbiak kiemelkedően rosszak – magyarázza Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Megjegyezte: nem ugyanazok a lakások kaptak osztályzatot 2018-ban és 2019-ben, de az látható, hogy az összes adásvételre vetítve minimális mértékben nőtt az energiatakarékosabb lakások szerepe.
A szakértő arra is rámutatott: a kínálati árakból látható, hogy a tulajdonosok magasabb áron adják az energiatakarékosabb lakásokat. Az BB-s vagy annál is jobb kategóriába sorolt budapesti lakások átlagos kínálati négyzetméterára februárban 818 ezer forint, a CC-s lakásoké 727 ezer forint, míg a DD-s vagy annál rosszabb osztályzatú lakásoknál 700 ezer forint alatti az átlagos négyzetméterár.
Balogh László szerint a zöldebb ingatlanállományt elősegítő lakásépítések alternatívája lehet a már meglévő lakóingatlanok korszerűsítése és felújítása. Egy lakás felújításához sokkal kisebb tőkére van szükség, mint egy új lakás megépítéséhez, emiatt egy átfogó lakásfelújítási programmal társadalmi szinten is olcsóbban lehet javulást elérni az ingatlanállomány minőségében. A korszerűsítés velejárójaként a felújított ingatlanok is felértékelődnek, és a korábbinál jobb életminőséget biztosítanak, amit egy későbbi eladásnál érvényesíteni lehet a lakás vagy ház árában is - tette hozzá az ingatlan.com szakértője.
