A mentőszolgálat által prezentált adatok szerint gyorsulnak a mentők - derült ki Rétvári Bence a jobbikos Lukács László kérdésére adott írásbeli válaszából. A humán tárca államtitkára szerint ugyanis az utóbbi években folyamatosan javult a sürgős esetekben a kiérkezési idő: 2018 végén a 15 percen belüli kiérkezési arány még 78 százalék volt, egyetlen évvel később ez az adat már 4 százalékpontos javulást követően 82 százalékra emelkedett.
Ez a javulás azonban az érintettek számára nem ellenőrizhető, mivel az adatok nem összevethetők. Ugyanis a mentőszolgálat által újabban publikált számokkal meglehetősen kreatívan értelmezik a valóságot. Egyrészt a kiérkezési időt nem a hívástól számítják, hanem a mentőgépkocsik indulása és a helyszínre érkezés között rögzítik. Így az adatok nem csak azzal az egy-két perccel látszanak rövidebbnek, ami a kikérdezéssel telik, hanem teljesen elfedik azt, amikor kapacitáshiány miatt nincs elindítható gépkocsi a szolgálatnál. Ilyen helyzet a fővárosban és az ide tartozó agglomeráció esetében meglehetősen gyakran fordul elő. Úgy tudjuk: délután öt és hét óra között átlagosan 30 feladatot nem lehet azonnal kiadni, este hét után az ilyen esetek száma tízre csökken.
Újdonsága a szolgálat mostanában közölt statisztikájának az is, hogy azok csak a „prioritás egyes” kategóriára vonatkoznak. Ez az statisztikákban egy újólag használt kategória, csupán csak egy része a mentési rendeletben meghatározott azonnali mentést igénylő eseteknek. Ez a fajta mazsolázás arra is lehetőséget ad, hogy a statisztika úgy is javulást mutasson a korábbiakhoz képest, ha valójában semmilyen előrelépés nem történt.
A kiérkezési idők firtatásától a mentőszolgálatnál azért is különösen "nyűgösek", mert az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is megállapította: hiába költöttek el az előző uniós ciklusban 15 milliárd forint európai pénzt arra, hogy a sürgős hívások legalább 90 százalékában negyed órán belül kiérkezzenek, ezt nem sikerült teljesíteni. A tavaly nyáron nyilvánosságra hozott, "A vészhelyzeti betegellátás rendszerének ellenőrzése” című vizsgálatban is megállapították, míg a mentők 15 percen belüli kiérkezési idejének aránya 2010-ben 77,6 százalékos volt, 2015-ben már csak 68,2 százalék, 2016-ban 69,7 százalék, 2017-ben pedig ez 64,9 százalékra esett vissza. S Rétvári Bence minapi parlamenti írásbeli válasza szerint 2018-ra az esetek 78 százalékban sikerült 15 perc alatt kiérni a betegekhez.
Az idézett ÁSZ vizsgálat részeként megkérdezték az ügyfeleket is, akik szerint viszont csak a hívások felében érkeztek meg 15 percen belül a mentők. A felmérésből az is kiderült, az ÁSZ is értelemszerűnek vette, és a válaszadók arról beszéltek, hogy a hívástól mennyi idő alatt ér hozzájuk a segítség, mert ha ezt nem így lenne, akkor ez egy gépkocsi sofőrök ügyességét mérő adat lenne.
Lapunknak közérdekű adatként arról érdeklődött, hogy megyénként mennyi volt az átlagos 15 percen belüli kiérkezési idő. A kapott válaszban csak az autózással töltött időt számolták, így pedig 2019 első 11 hónapjában Győr-Sopron megyében volt a legjobb a helyzet, ahol az esetek 88,1 százalékában értek ki 15 perc alatt, a legrosszabb pedig Pest-megyében ahová 68,9 százalékban értek ki a sürgős hívásokra.
