- Évekkel ezelőtt kezdtük el az Írópalánta Tábort, amelynek keretében meghívott vendégekkel – írók, költők, illusztrátorok, kiadóvezetők – együtt beszélgetünk a gyerekekkel olvasmányélményeikről, interjúkat készítünk, amelyben gyerekek mondják el gyerekeknek, miért fontos az olvasás, fejlesztjük íráskészségüket különböző egyéni vagy akár csoportos feladatokon, játékokon keresztül, és saját mesék is születnek. A résztvevő (főként 9-13 éves) gyerekek közül sokan már úgy érkeznek, hogy olyan jövőt álmodnak, amelyben írással foglalkozhatnak – mesélte lapunknak Scur Katalin a Katica Könyv Műhely vezetője. Ebből a több éves tábori gyakorlatból bontakozott ki az idén másodszor meghirdetett Írópalánta Műhely meseíró pályázat, amelynek célja az örömszerző, kreatív írás népszerűsítése.
– A mai digitális világban elsődleges probléma, hogy túl sokat ülnek a gyerekek a számítógép előtt, és keveset olvasnak, írnak. A finommotorika más lesz annál a gyereknél, aki a billentyűzetet nyomkodja, vagy aki ceruzát fog a kezébe. Noha a számítógép sem akadály – jegyezte meg a kiadóvezető –, itt inkább azt szeretnénk megmutatni, hogyan fejezhetik ki magukat, akár egy könyv lapjain keresztül. Az a cél, hogy tudjanak a gyerekek (helyesen) írni, és felfedezzék ennek értelmét, az szinte másodlagos, hogy pályázzanak. Ha meglelik az írásban rejlő örömöt, a következő lépés talán az lesz, hogy saját füzetbe, saját történetet fognak kitalálni, erre szeretnénk rávezetni őket – hangsúlyozta Scur Katalin.
Az Írópalánta Műhelyben a gyerekek egy negyvennyolc oldalas, illusztrált kötetben, vers vagy próza formában írhatják meg meséjüket, amelyet elképzeléseik szerint alakíthatnak. – A kötetben adottak az illusztrációk – amelyeket Túrós Babett készített, az ő fantáziája ihlette a könyvek témáját és a képek összefüggését –, ám bármilyen történetet ki lehet belőlük kerekíteni. Van viszont egy izgalmas mondanivaló, üzenet – ez Müller Péter Sziámi előversében is tetten érhető –, amit mi rejtünk el a képek között – részletezte a kiadóvezető. Ez ugyan csak iránymutatás, az illusztrációk szabadon kiegészíthetők, variálhatók, és az utolsó oldal is nyitva áll, hogy a gyerekek alkothassák meg a kötet befejezését.
A pályázatra egyénileg és iskolán keresztül egyaránt lehet nevezni: tavaly több mint hatszázan jelentkeztek, több mint négyszázan vissza is küldték a művüket, és hatvannyolc iskolából neveztek (egy budapesti iskolából például ötven diáktól érkezett be alkotás), de voltak határon túli jelentkezők is – számolt be róla a kiadóvezető. Ezévtől digitálisan is fogadják a munkákat, ám a visszajelzések alapján sokaknak új tapasztalatot jelentett, hogy postán keresztül adhatták fel az elkészült könyvet. Az elbeszélésekből gyakran érzékelhető volt a kiskamaszok vagánysága, vagy hogy mi történt a családokban a hétköznapok során.
A pályamunkákból is kirajzolódik a gyerekek sokszínű érdeklődése: a mai fiatalok nagyon okosak, több információt kapnak, mint korábban, és felvilágosultabbak is, jegyezte meg a kiadóvezető. – Korosztályonként változik, mely témák foglalkoztatják őket, és amiről szeretnek olvasni, ugyanarról írnak is. Míg a 8-9 éveseknél inkább az állatok, meseszerű lények, hercegnők, királyfik az érdekesek, addig a 10-11 éves korosztály a barátságról szóló történeteket, detektívtörténeteket részesíti előnyben. Az idősebbeknél már a fantasy, szerelem és a konfliktusok is megjelennek – részletezte Scur Katalin. Tapasztalataik szerint nagyon fontos, hogy a tanárok milyen olvasmányokat ajánlanak: mennyire kerül be a mai világ a történetekbe. Ezért is lényeges, hogy széles körben legyen szó az adott könyvről, különböző feladatok, programok kapcsolódjanak hozzá, és minél több ingeren keresztül érje élmény a gyerekeket.
Infó:
Részletek: www.katicakonyv.hu/iropalantamuhely
Az Írópalánta Műhely nagykövete Kakasy Dóra színésznő, védnöke Szkárosi Endre, a Szépírók Társaságának elnöke.
