Nyugat-Európában ma már a szexmunkások 80 százaléka bevándorló vagy menedékkérő, a maradék nagy része pedig magyar anyanyelvű, sok a határon túli magyar – vázolta a helyzetet a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének (SZEXE) egyik segítője az emberi jogokkal való visszaélést felmérő nemzetközi kutatás ismertetésekor. Hazánk ugyanakkor szűkebb körben befogadó ország is, Budapestre is jönnek szexmunkások és prostituáltak más országokból, a magyar fővárost „Európa Bangkokjaként” hirdetik egyes angol és francia internetes oldalakon – árnyalta a képet a szervezet jogásza, Makó Klaudia. Ilyen körülmények között nagyon fontos lenne, hogy mindenki, aki ezt a munkát végzi, tisztában legyen a jogaival, ám a 13 országban végzett felmérésből az derült ki, a magyar lányok és fiúk fele még azzal sincs tisztában, hogy nálunk több mint húsz éve legális, nem tiltott, így nem számít bűnnek a szexmunka.
Ezért az egyesület jogi felvilágosító kampányba kezd, amelynek egyik legfontosabb része, hogy a megkérdezettek tisztában legyenek vele, mi számít bűncselekménynek és mi nem abból, ami velük történik. Ebből a szempontból megdöbbentő, hogy a megkérdezettek kétharmada munkája során már volt bűncselekmény elszenvedője. A válaszadók 15 százaléka értékelte úgy, hogy olyan kiszolgáltatott helyzetben volt vagy van, ami miatt kizsákmányolják. Ez természetesen azt jelenti, hogy nem önként dolgozik prostituáltként, hanem azért, hogy pénzt keressen valaki másnak. A kutatás arra is rávilágított, hogy ebből a szempontból a leginkább veszélyeztetett csoportok a mélyszegénységből mesés ígéretekkel kiemeltek köre, a drogosok és az állami gondozottak. Közülük van, akit egy bűnöző, esetleg egy emberkereskedő épp azzal zsarol, hogy elmondja a mit sem sejtő szülőknek vagy épp a gyerekeknek, mivel keresi a kenyerét, másoktól elveszik a gyereküket vagy ezzel fenyegetnek, vannak a magány miatt sebezhetők, és veszélyben vannak a kiskorúak is.
Több mint húsz éve nem javul a szexmunka teljesen ellentmondásos jogi szabályozása – felelte a konferencia szünetében a Népszava kérdésére a SZEXE elnöke. Földi Ágnes emlékeztetett rá, hogy a lehetőség ellenére egy önkormányzat sem jelölt ki türelmi zónákat, ahol szabadon felajánlhatják magukat a szexmunkások, védett övezetet annál többet, s a rendőrség azzal is rontja a jog betartásának esélyét, hogy nem adja ki az övezeti határokat mutató térképeket az egyesületnek. Mindent összevetve ma csak az a szexmunkás van biztonságban, aki saját lakásában és egyedül dolgozik, mert a bérelt lakás tulajdonosa, de még a szomszéd szobában tartózkodó barátnő is bűncselekményt követ el, ha felveszi a másik telefonját. Ha a nőnek gyereke van, akkor két lakás kellene, különben kiskorú veszélyeztetésével vádolják. A szexmunkások csak vállalkozói igazolvánnyal dolgozhatnak, ami mögött azonban nincs szociális védőháló – sorolta a szabályozásban tátongó lyukakat Földi Ágnes. Ezek megszüntetéséért folytatják az egyesületi munkát, tagjaik kiszolgáltatottságát pedig egy „erőszaktérkép” összeállításával akarják enyhíteni, hogy elkerülhessék a legveszélyesebb körzeteket az országban. A szervezet megújult honlapjára folyamatosan töltik fel a jogi kérdéseket közérthetően elmagyarázó oldalakat, májusban pedig a kutatás újabb részével állnak a nyilvánosság elé.
