"A kormány elkötelezett az ivóvíz-szolgáltatás fejlesztése és korszerűsítése mellett. Célunk, hogy a magyar családok tiszta és megfelelő minőségű ivóvízhez jussanak. Több évtizede húzódó problémákra kell megfelelő megoldásokat kialakítani, amelyek súlyosságát a balliberális kormányok rablóprivatizációja tovább mélyítette. A kidolgozás alatt álló ágazati stratégia megfelelő, innovatív és a teremtett világ megóvását előtérbe helyező megoldási javaslatokat fog tartalmazni."
Ezt válaszolta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője és Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője egyaránt az önkormányzati Alföldvíz csődhelyzetének okait firtató írásbeli kérdésére.
Tóth Bertalan arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alföldvíz Békés és Csongrád megye nagy részén, 131 településen több százezer ember számára biztosítja az ivóvizet. A társaság törvényi kötelezvény nyomán 2014-ben több település ellátását átvette. Emiatt azóta jelentős veszteségeket szenvedett el, amit eddig rövid távú hitelekkel ellensúlyoztak. A helyzet súlyosságára tekintettel a társaság vezetése tőkeemelésért folyamodott a tulajdonosokhoz, vagyis a magyar államhoz és további 130 önkormányzathoz, de 2017 nyarán az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elállt 1,7 milliárdos tőkeemelési szándékától és azóta sem jelezte, hajlandó-e megmenteni a dél-alföldieket ivóvízzel ellátó céget.
Egyes sajtóhírek szerint nem csupán a mindennapi gazdálkodás kritikus, de a vezetékrendszer is súlyosan elhanyagolt. Szakértők 30-40 százalékos elszivárgásra figyelmeztetnek Békés és Csongrád megyében. Tóth Bertalan a helyzetet válságosnak ítéli és mihamarabbi rendezést igényel. Mindezek alapján azt kérdezte - eredetileg Pintér Sándor belügyminisztertől -, miért tett le a kormány az Alföldvíz megvásárlásáról, mit kívánnak tenni a cég megmentéséért, mekkora összegű beruházásokra lenne szükség a vízelszivárgás megszüntetéséhez, mekkora összeget biztosítanak ehhez 2020-ban, illetve mi eredményezte azt, hogy egy olyan alapvető szolgáltató, mint az Alföldvíz, ilyen helyzetbe kerülhetett.
Képviselőtársa, Keresztes László Lóránt szintén emlékeztet: több alkalommal próbálta felhívni a kormány figyelmét a víziközmű-ágazat összeomlás-közeli helyzetére. Felszólították a kabinetet arra, hogy vezesse ki az ágazatra kivetett különadót és kezdjen szakmai egyeztetéseket a lehető leghatékonyabb stratégiát kidolgozása és az ehhez szükséges források biztosítása érdekében. Mindezek ellenére nem történik semmi, a kérdéseire, felszólalásaira politikai kommunikációs panelekkel válaszolnak.
Az Alföldvíz kálváriája szerinte jól szemlélteti, hogy a kormány mennyire elhanyagolja az ágazatot. A cég 130 önkormányzati tulajdonosa közül a legnagyobb Békéscsaba 32,8 százalékkal. Az állam tulajdonrésze 28 százalék. A társaság szakszervezeti vezetője már 2019 nyarán jelezte, hogy a cég hosszú távon képtelen kigazdálkodni a rezsicsökkentés miatt befagyasztott díjak, a közműadó és a felügyeleti díj okozta hiányt. Az Alföldvíz tavaly év végén is pénzügyi segítséget kért a tulajdonos önkormányzatoktól a hosszú távú gazdasági egyensúly és zavartalan működés érdekében, ám a címzettek forráshiányra hivatkozva elutasították a kért tőkeemelést. Most már a cég is rendszerszintű megoldást sürget, hozzáfűzve, hogy a napi ellátást még fenn tudják tartani.
Hiába a jól megkomponált kommunikációs panelek, amelyekkel a kínos kérdéseket igyekeznek elodázni az államtitkárok, a teljes ágazat kivéreztetése elérte azt a szintet, hogy a szolgáltatók a csőd szélén állnak, hosszú távon pedig az ország több területén veszélybe kerül a folyamatos és egészséges ivóvízellátás - szögezi le a zöldpárti politikus.
Mindezek után az ellenzéki honatya azt tudakolja az innovációs minisztertől, pontosan mit tesz a kormány a nehéz helyzetű cég működésének hosszú távú biztosítása érdekében, mit kívánnak tenni az ágazat egészében jellemző problémák kapcsán, miért nem vonja vissza a kormány a közműszolgáltatók csődhelyzetét okozó közműadót, zajlanak-e közép- és hosszútávú megoldásokat célzó tárgyalások a kormány és a szakma között, illetve mik a kormány tervei annak érdekében, hogy a teljesen kivéreztetett ágazatot megmentsék az összeomlástól.
Keresztes László Lóránt kifejezetten érdemi választ kért a Schanda Tamás által előszeretettel alkalmazott politikai szólamok, értelmezhetetlen, konkrétumokat nélkülöző ígéretek helyett.
Erre adta azt az összevont választ az államtitkár, hogy a kormány elkötelezett, hogy a hibás a tíz éve ellenzékben lévő balliberálisok "rablóprivatizációja" (miközben az ágazat nagy részét soha nem adták el, az értékesített részvények nagy részét visszavásárolták, amiként a mostani csődhelyzet is egy állami-önkormányzati társaságnál állt elő), mindezek megoldásaként pedig a teremtést figyelembe vevő stratégiát készítenek.
Az, hogy a válaszok nyilvánvalóan nem érdemiek és ismét csak kommunikációs panelek, egyre inkább az apparátus jajkiáltásaként hat a köreikben uralkodó pokoli hangulatról.
De az is felmerülhet, miként szólna a válasz, ha Orbán Viktor nem hirdetett volna klímaügyben cselekvést.
