A klímaváltozással új kártevő és betegségterjesztő rovar- és szúnyogfajok, valamint az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon, az ellenük történő biológiai védekezésben is óriási szerepe van azoknak az állatoknak, például a fecskéknek (és a denevéreknek), amelyek természetes úton csökkentik ezek számát – olvasható az MME közleményében. Ezért is aggasztó a települési fecskeállomány ezredfordulót követő megfeleződése, amelynek hátterében az élőhelyek átalakítása, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás, és ami a legmeglepőbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll.
Mérési adatokon alapuló becslés alapján minden fecske körülbelül 1 kg, muslicától a nagyobb légy mérettartományba tartozó repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt. Figyelembe véve, hogy Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat 2010 óta a nyár második felében, ez azt is jelenti, hogy legalább kétmillió kg, azaz kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar évről évre a környezetünkben marad.
A fecskék jelenléte a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából is. A védelmüket a meglévő, aktív természetes fészkek és telepek fokozott védelmével, a fészekleverések hatósági bejelentésével, valamint az ezek mellé még március-áprilisban kihelyezett műfészkekkel, sárgyűjtőhelyek létesítésével, valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével érhetjük el. A parti fecskéket költőfalaik felújításával, ásóval, lapáttal függőlegesre faragásával lehet segíteni.
