A szövetségi kormány nem tervezi, hogy a klímaváltozást mint menedékjogot biztosító indokot elismeri, és ennek érdekében változásokat tervez a menedékjogot szabályozó törvényben is - idézi a Bundestag oldalán szerdán közzétett közleményt az Euronews. A közlemény szerint azok a harmadik országból - EU-n kívülről - érkező emberek,
Vannak olyan területek, ahol a környezeti feltételek teljesen ellehetetlenítik az ottaniak életét, nem hagyva más megoldást, mint az elvándorlást. Az ilyen helyekről érkező emberek az úgynevezett klímamenekültek. Az ENSZ tavalyi klíma-jelentése szerint jelen állás szerint 2030-ig 120 millió embert taszít nyomorba és üldöz majd el hazájából a klímakatasztrófa még akkor is, ha a jelenlegi klímacélok teljesülnek, és csak másfél fokkal emelkedik a bolygó átlaghőmérséklete. A klímaváltozás következményeinek háromnegyede a fejlődő országokat sújtja, miközben az ott élők - fogyasztóként - egészen minimális szerepet játszanak a légkör felmelegedéséért leginkább felelős szén-dioxid-kibocsátásban. A szennyező üzemekkel a harmadik világban megtermelt javak az első világban, a gazdag nyugati országokban kerülnek eladásra - így például Németországban. Az ENSZ-jelentés kapcsán a kutatást vezető különmegbízott, Philip Alston éppen arra figyelmeztetett, ami most kirajzolódni látszik a német gesztus nyomán:
Több példa is betekintést enged abba a pokolba, ami az érintett területek lakóira vár. Indiában a tavalyi, példátlan szárazság alatt tartálykocsikra támadtak emberek. A falusiak szomjúságukért a várost okolták, noha a szegények lakta területein ugyanúgy szomjaztak és vízért tüntettek az emberek, mint falun - egyedül az ipari termelés nem ingott meg, a gyáraknak és szállodáknak mindig jutott elég víz. Nigériában tavaly több embert öltek meg az elkeseredett pásztorok, mint a Boko Haram terroristái, a legeltetők és földművesek konfliktusa ráadásul etnikai-vallási színezetet is öltött, így válva egyre brutálisabbá.
Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete ugyanakkor kevéssé tűnik érzékenynek a globális kapitalizmus igazságtalanságaira. Az Euronews idézi egy jelentésüket, melyben azt írják: "klímakatasztrófák esetében, mint amilyen az áradás vagy szárazság, mikor a környezeti hatás egyértelmű és a lakhelyelhagyás szükséges lépés, nem tekinthetjük a klímaváltozást a katasztrófa elsődleges okának. A legtöbb klímakutató egyetért abban, hogy a klímaváltozás fokozza a természeti katasztrófák intenzitását és gyakoriságát, de honnan tudjuk, hogy egy katasztrófa a klímaváltozás nélkül is megtörtént-e volna vagy sem?" A szervezet szerint az sem jó ötlet, hogy az 1951-ben elfogadott genfi egyezményt a klímaváltozáshoz kapcsolódó okok listájával módosítsák, mivel az gyengítené az általános menekültstátuszt és egyes, védelemre szoruló csoportok esélyei romlanának így.
