Száznál is több országnak adta el titkosító eszközeit, illetve kódolási technikáit a steinhauseni székhelyű Cyrpto AG – a hidegháború idején és azután is. A vállalat ügyfélkörébe egyaránt beletartoztak a NATO, a szocialista blokk és a a harmadik világ országai, elvégre a híres svájci semlegesség egyfajta garanciát jelentett szerkezeteik megbízhatóságára. A látszat azonban csalt: a Crypto AG valójában az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Német Hírszerző Szolgálat (BND) érdekeltségéhez tartozott, amelyek a vállalatnak köszönhetően könnyedén törhették fel olyan országok titkosnak szánt üzeneteit, mint például Irán, Szíria vagy éppen Magyarország.
Az amerikai és a német hírszerzés úgynevezett Rubicon hadműveletről először a ZDF, a svájci közszolgálati rádió és a Washington Post számolt be kedden. Eszerint a két titkosszolgálat évtizedeken keresztül figyelt meg különböző országokat a Crypto AG szerkezetein keresztül: úgy módosították azokat, hogy a CIA és a BND is fontos adatokhoz juthatott hozzá. A cég termékeiből még a Vatikán is vásárolt, derült ki az amerikai hírszerzés aktáiból. A Crypto AG még a hatvanas évek végén fejlesztette ki MCC 314 nevű szerkezetét. Ebbe épített be a német hírszerzés egy modult, amely a titkosszolgálatoknak továbbította az adatokat. A német csúcstechnika azonban ezúttal nem bizonyult tökékéletesnek, már a hetvenes években több megrendelő felfedezte a turpisságot. Bár egyebek mellett Jugoszlávia is rájött arra, hogy az MCC 314-el valami nincs rendjén, továbbra is a Crypto AG szolgáltatásait vette igénybe. Ausztria a hetvenes években szintén rájött arra, hogy a szuperbiztonságosnak ítélt svájci szerkezet nem annyira megbízható. Természetesen azok az országok, amelyek szembesültek azzal, hogy a Crypto AG termékeivel gond van, akkor még nem tudták, hogy az egész mögött a két titkosszolgálat machinációi állnak.
Először a kilencvenes években lehetett sejteni azt, hogy a svájci vállalat összejátszik a „nagy testvérekkel”. 1995-ben a Baltimore Sun egyik cikkében állította azt, hogy a Crypto AG fontos adatokat továbbít az amerikai titkosszolgálatnak, az NSA-nak. A lap a hetvenes évekből származó dokumentumokkal is alátámasztotta állítását. 2000-ben az Európai Unió az Echelon-kémhálózatról írt jelentése is arra utalt, hogy a kódolásra szolgáló szerkezeteket titkosszolgálatok manipulálták. Az Echelon rendszert még a hidegháborús időkben, a második világháború után hozták létre, létét az amerikai kormányzat egészen 2000 márciusáig tagadta. Egyes információforrások szerint az Echelon-program saját műholdakkal és földi központokkal rendelkezik. Ezek a bázisok az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland területén vannak, feladatuk a világ telefonvonalainak és elektronikus levélforgalmának figyelése, rostálása.
2015-ben aztán a BBC közölt egy szigorúan titkosnak minősített, 1955-ből származó dokumentumot, ami egyértelműen bizonyította, hogy a svájci vállalat már akkor megállapodott az együttműködésről a német és az amerikai hírszerzéssel.
Egyelőre sok a kérdőjel a lehallatások kapcsán, amelyet a hamburgi Spiegel az évszázad legdurvább kémtevékenységének nevezett. Kérdés például, hogy a CIA vagy a BND mennyi információhoz jutott. Melyikük volt a fontosabb szereplő a svájci szál kapcsán. Milyen információkat kaptak és osztottak meg egymással. A Crypto AG tulajdonosi háttere is rejtélyes. A többégi tulajdonos, papíron legalábbis, egy Liechtensteinben bejegyzett vég, az úgynevezett „Európai Kereskedelmi Társaság”. A miniállamból a szálak Németországba vezettek, méghozzá a „Szövetségi Ingatlankezelőhöz”, amely hírek szerint szoros kapcsolatban áll a német hírszerzéssel, annak egyik fedőszerve lehet. A Crypto AG azonban igyekezett kiemelni a cég svájci gyökereit. Termékeit ezzel a szlogennel hirdették: „Secutity Swiss Made”, ami annyit tesz, hogy a Svájcban készített termék szavatolja a biztonságot.
A berni parlament vizsgálóbizottságot állított fel az ügyben, Zöldek és a szociáldemokraták azt követelik, vizsgálják ki az ügyben a svájci hírszerzés szerepét is. A szociáldemokraták szerint az ország hitelessége forog kockán. Gyors döntés azonban nem várható a vizsgálóbizottság felállításáról, mint a Neue Zürcher Zeitung írja, csak a törvényhozás márciusi ülésszakán születik határozat róla.
Az alpesi államban azért is keltett óriási visszhangot az ügy, hiszen Svájc rendre semlegességét hangoztatja. Ehhez képest kiderült, hogy egy cégük a nyugati titkosszolgálatokat segített, méghozzá igencsak tevékeny módon.
