Polgármesterek, önkormányzati képviselők, diplomaták gyertyagyújtással emlékeztek a Kapisztrán téren a Budapest ostromában elhunyt civilekre és katonákra – nemzetiségtől, származástól, vallástól függetlenül.
A megemlékezést, ahogyan a helyszínen most bezáró szabadtéri kiállítást is, három önkormányzat szervezte. V. Naszályi Márta, az I. kerület, valamint Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere ezúttal is megjelent, a XII. kerületi Pokorni Zoltánt egy másik kormánypárti politikus – Gidófalvy Dénes, az oktatási és kulturális bizottság elnöke – helyettesítette. A meghívótól eltérően Karácsony Gergely főpolgármester sem vett részt az eseményen, ugyanakkor a német, brit, francia, cseh és szlovák nagykövetség képviseltette magát.
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1945 február 11-én próbáltak meg kitörni a budai Várba szorított német és magyar csapatok a szovjet ostromgyűrűből. A szélsőjobboldalon ezt nevezik becsület napjának: az ebből az alkalomból meghirdetett náci-nyilas demonstrációt – hangos antifasiszta ellentüntetések mellett – szombaton tartották a Városmajorban.
Az évforduló apropóján rendezik a Kitörés emléktúrát is, amely idén nem a Kapisztrán térről indult: az I. kerület lefoglalta ugyanis a rajthelyként meghirdetett területet. A három együttműködő önkormányzat elfogadhatatlannak tartja, hogy önkényuralmi jelképek viselésével, félelmet keltő ruházatot viselve bárki meggyalázza az áldozatok emlékét.
Korábban hírt adtunk róla, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) jogerőre emelkedett határozatban megtiltotta, hogy a „becsület napjához” kötődve az Örökzöld Október Egyesület a Clark Ádám tértől a Kapisztrán térig tartó felvonulást szervezzen. A rendezvényt azonban ugyanezen az útvonalon – néhány tucat résztvevővel – mégis megtartották. Amikor szombat délután a Kapisztrán téren igazoltatták a főszervező Papp Tibor Károlyt, ő – a rendőrök és lapunk kérdéséire válaszolva – arra hivatkozott, hogy túrával egybekötött kulturális rendezvényt tartottak, amelyre nem érvényes a gyülekezési törvény.
Ismeretes, hogy a városmajori demonstrációt a rendőrség első körben szintén megtiltotta. A bejelentő – Nárai Balázs – bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék pedig hatályon kívül helyezte a rendőrségi tiltást. A bejelentő azt állította, hogy az általa szervezett esemény nem kötődik semmilyen konkrét történelmi eseményhez, nincs köze a „becsület napjához” és a Légió Hungária ennek megtartására vonatkozó felhívásához sem. Megállapítható, hogy a bejelentő állítása nem fedte a valóságot: az általa jelzett időpontban és helyszínen valójában a „becsület napját” rendezték meg.
Kerestük a BRFK-t. A válaszból kiderült: a rendőrség egyik említett esetben sem látta indokoltnak, hogy eljárást indítson. Megkérdeztük azt is, hogy akár a „becsület napja”, akár a Kitörés emléktúra résztvevőivel szemben intézkedett-e a rendőrség tiltott önkényuralmi jelképek használata miatt, vagy valamilyen más jogcímen. A rendőrség közlése szerint tiltott önkényuralmi jelképek használatával kapcsolatban sem bejelentés, sem feljelentés nem érkezett. A BRFK csoportosan elkövetett garázdaság bűntett gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettesek ellen, eddig egy főt hallgatott ki gyanúsítottként. Próbáltunk részleteket is megtudni az ügyről, nem kaptunk bővebb tájékoztatást.
