Rendkívüli biztonsági intézkedések között folytatódott a Fővárosi Törvényszéken Gyárfás Tamás pere. Mint ismeret, az ügyészség azzal vádolja a médiavállalkozót, hogy az ő felbujtására ölték meg Fenyő János sajtómágnást, a Vico-csoport elnökét, lapunk egykori tulajdonosát. A sors fintora, hogy a tárgyalás pont 22 éve történt gyilkosság évfordulóján tartották (Fenyő Jánost a Margit Körúton az autójában végezték ki - egy géppisztollyal).
A törvényszék és a tárgyalóterem bejáratnál egyaránt beléptető kapukat állítottak fel, az érkező újságírók holmijait kutyával vizsgálták át, a teremben féltucat álarcos, TEK-es kommandós vigyáz a rendre.
Gyárfás Tamás "szabadlábon érkezett", míg az ügyébe bevont, az Aranykéz utcai robbantás kapcsán már elítélt, börtönbüntetését töltő Portik Tamás kommandósok gyűrűjében jött meg. A gyanú szerint Gyárfás Tamás a vele üzleti viszonyban lévő – ugyanakkor az éjszakai életben is jól ismert – Portikot kérte meg üzleti riválisa, Fenyő János likvidálására. Portik a feladattal az ismert szlovák-magyar bérgyilkost, Jozef Rohácot bízta meg. (A tárgyalás kezdetén Gyárfás Tamás és Portik Tamás sem járult hozzá, hogy róluk kép és hangfelvétel készüljön.)
Új hangok
A tárgyalás kezdetén a bíró elmondta: a Fővárosi Ítélőtábla helyt adott annak, hogy Portik Tamást perújítás keretében vonják be Gyárfás Tamás ügyébe. Portikot és Rohácot egyszer már elítélte a bíróság részben Fenyő János megöléséért is. Ugyanakkor a felbujtó személye akkor ismeretlen maradt. Mint azt Póta Péter bíró ismertette, perújítást akkor lehet elrendelni, ha új bizonyíték kerül elő. Márpedig időközben a nyomozóhatóságok lefoglalták azokat a titokban készített hangfelvételeket, amelyek Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetéseit rögzítik, ezeket a bíróság új bizonyítékként értékelte.
Portik időt kér
A bizonyítási eljárásban a tervek szerint Gyárfás Tamás mondja el álláspontját három napon elmondani - a médiavállalkozó ezt meg is teszi. Portik ellenben úgy fogalmazott: időre lenne szükség a védekezése kialakításához.
„Az életemről van szó bíró úr” - érvelt Portik Tamás amellett, hogy kapjon időt a bíróságtól. A bírós szerint viszont áprilisban, legkésőbb májusban fogják folytatni a bizonyítási eljárást Portik Tamás meghallgatásával. Aki tagadja a bűnösségét, és váltig állítja, hogy a hangfelvételek manipuláltak. Ezt követően védője, Szikinger István arról beszélt: Portik vallomása – ha lesz – az egy napot vesz igénybe, emellett informatikai és hangtechnikai szakértők elemzésére támaszkodik Portik védelme. Portikot ezután TEK-esek gyűrűjében elvezetik.
Gyárfás: „nincs mit bevallanom”
Rövid szünet után a médiavállalkozó belekezdett monstre vallomásába. Újra elmondja: örül, hogy 22 év után tisztázhatja ezt az ügyet. Szerinte ő Fenyő Jánossal mindig és érvekkel harcolt, nem erőszakkal.
Szembenállásuk lényege a Napkelte című műsor készítése volt. 1996-ban dőlt el, hogy az MTV a Gyárfás vezette Nap TV-t választotta, szerinte ezzel a harc eldőlt közöttük.
Szerinte a "józan ész ellen szól", hogy valaki ilyen előzmények után parancsot adjon Fenyő megölésére. (A vád szerint a médiavállalkozó előbb Tasnádi Pétert próbálta rávenni a gyilkosságra, majd - miután Tasnádi nem teljesítette a kérést -, Portiknak adott megbízást.)
Gyárfás szerint a bíróságnak meg kellene hallgatnia azt a védett tanút, aki az ügyészség szerint azt vallotta, hogy Gyárfás a Művészinas étteremben megjegyezte Portiknak Fenyő megöletése kapcsán „Tomikám ezzel egy nagy szívességet tennél”. Gyárfás szerint a védett tanú neve egyébként is ismert a médiából. Azt is kifogásolja, hogy az ügyészség nem vette figyelembe a „Számvetés” című filmet. (Ebben Fenyő bizalmasa és pszichológusa, Perczel Tamás nem sokkal halála előtt vallott Fenyő Jánosról, megöletésének vélhető motivációiról. Perczel ebben azt vázolta fel, hogy Fenyő haláláról a döntést több ember hozhatta meg.)
Szerinte az több helyen is elhangozott, hogy Portik úgy nyilatkozott: valakik őt megbízták, hogy „menjen és állítson csapdát” Gyárfásnak.
A vád szerint Fenyő János az üzleti ellenfelével szemben őt lejárató tartalmú cikkeket íratott a kilencvenes években az akkor tulajdonában lévő Népszavában. Gyárfás szerint azonban nem igaz, hogy a Népszava lejáratta volna őt. Becsatolta a róla 1993 februárja és 1995 áprilisa között írt Népszava-cikkeket, amelyekből szerinte kiderül, hogy Fenyő nem törekedett az ő befeketítésére. Szerinte a vádirat ezen része 560 dokumentumot sorol fel, ám ebben a Népszava egyetlen cikke sem szerepel. „Ha az ügyészség rendelkezésére állt a Népszava archívuma, úgy miért nem azt használták?" - tette fel a kérdést.
