Zéró emissziós zóna lesz a Városliget - hirdeti egy óriási tábla a Nagyréten. Ez azt jelenti, hogy a Városliget környezetbarát hellyé válik: hiszen a lekerített területen 120 darab geotermikus szondát nyomnak a talajba, hogy így fűtsék és hűtsék a Magyar Zene Házát.
Való igaz, hogy a geotermikus talajszonda nem bocsát ki égésterméket… ott, ahol a talajba kalapálták. Csak ott, ahol a glikolos víz keringtetéséhez szükséges elektromos áramot állítják elő, és ahol gyártották, és ahol majd megsemmisítik. De az már nem a Városligetben történik. Amit nem látunk, az nincs.
Na de mennyi volt a Városliget károsanyag-kibocsátása, mielőtt több ezer tonnányi beton-kultúrát elkezdtek beleépíteni? Káros anyagot nem bocsátott ki szegény Liget, csak hasznot hajtott. Nem keveset. Minden egyes fája (kb. 50 éves korában) egy városlakó éves oxigén szükségletét termelte meg. Ugyanez a fa úgy tudott nőni, fejlődni, hogy közel 70 kg szén-dioxidot kötött meg 1 év alatt. Ez figyelemre méltó teljesítmény, mert egy autó egy óra alatt 20 ember oxigénszükségletét használja fel, és sok más vegyület társaságában nyomja a levegőbe a szén-dioxidot.
Némi fejszámolás után könnyű belátni, hogy az új épületek, közművek, utak fektetésével, fák százainak kivágásával milyen kárt okoznak az építkezések. Ennyi fa, cserje, gyepfelület létfontosságú oxigén termelése és a szén-dioxid kivonása szűnt meg! Saját erejéből szívta fel a vizet a talajból, párologtatta el sok-sok éven keresztül temérdek fa, cserje, gyepfelület. Nem kellett záportározó és elektromos keringtetés, csak kellemesre lehűlt a levegő, és a fa lombkoronájával árnyékot is tartott a fejünk fölé. Ez volt ám az attrakció!
Mennyi volt a Városliget korábbi emissziója? Szavakkal kifejezhetetlen. Javította a levegő minőségét, kereken kétszáz évig. Innen értük el a zéró emissziót. Azaz megszüntettük a hasznos funkciókat, és odatelepítettünk (nem nagyon?) károsakat. Mindezt uszkve 300 milliárd forintért.
És valóban zéró lesz a városligeti építkezés következtében a károsanyag kibocsátás? Korántsem.
Akkor hogy jön ki a „zéró”? Úgy, hogy ha nem számolunk a régi épületek és Felvonulási tér bontásával járó porral, kipufogással. Figyelmen kívül hagyjuk az építkezés közben elszenvedett károkat. Ha nem gondolunk az épületek üzemeltetéséhez szükséges személy és teherautó forgalomra, az áru- és szemétszállításra, a buszokra, a 20 év múlva lebontandó hitvány épületek eltakarítására. És arra, hogy mindezektől majd csak 50-100 év múlva szabadítanak meg bennünket a felcseperedő facsemeték (ha egyáltalán).
Hogyan lehetne környezetbarát hely a Városliget? Ha parkként újították volna fel, nem telepítenek bele egy lakótelepnyi betont, utakat és közműveket. Hol lehetett volna valóban zéró kibocsátású és környezeti haszonnal is járó épületeket építeni? A rozsdaövezetben, ahonnan eltűnt volna a sok évtizedes szennyezett talaj, a rengeteg invazív növény, mindez a helyét átadta volna modern és hasznos épületeknek, közösségi tereknek, parkoknak, játszótereknek, sportpályáknak.
Hol lehetne eredménynek elkönyvelni a „zéró kibocsátást”? Ott, ahol eddig sok káros anyag kibocsátás történt: ahol használt gumival fűtenek, ahol még mindig a 150 évvel ezelőtti, egyrétegű ablakok mellett fűtjük az utcát, ahol málló vakolat sem tartja már a házban a meleget. Egy épületszigetelés és fűtéskorszerűsítés után nagyságrendekkel kevesebb energia felhasználással tudnának fűteni a középületeket. De a Városliget „kibocsátása” hasznos oxigén termelés és még hasznosabb szén-dioxid lekötés volt! Csak pozitív kibocsátása volt!
Ha ezt a sok pozitívumot cseréljük nullára, bizony pirruszi győzelmet arattunk. „Még egy ilyen győzelem, és végképp elveszünk!” Legyünk óvatosak az ilyen környezetvédelminek hazudott látványberuházásokkal.
A szerző Podmaniczky-díjas városvédő