A jegybank hétfőn sem fogadott be ajánlatokat az úgynevezett devizacsere-tenderén a bankoktól, így 64 milliárd forinttal szűkült a bankrendszernek nyújtott többletpénz – igaz, az így is csaknem 2000 milliárd forintra rúg. Az MNB monetáris tanácsa decemberben döntött a pénzmennyiség csökkentéséről, ettől elvileg a forintnak az euróval szemben erősödnie kellett volna, de végül alig változott az árfolyam. A forintot hétfő reggel 338,5 forinton jegyezték, délutánra az árfolyam 337,7 forintra csökkent, és ezen a tender eredménye már nem változtatott.
A jegybanknak nincs árfolyamcélja, ezért nem meglepő a forint trendszerű gyengülése – mondta Zsiday Viktor befektetési szakember a G7.hu portál internetes rádióadásában. Zsiday szerint mivel a jegybank célja az, hogy alacsonyan tartsa a kamatszintet, amiből logikusan következik, hogy gyenge lesz a forint. Az MNB a világgazdaság lassulását a forint gyengítésével ellensúlyozza. Amíg a folyó fizetési mérleg többletben van, vagyis biztosított a tőkebeáramlás, addig az MNB azt csinál a forinttal, amit csak szeretne, és a 290 és 370 közötti sávban bárhová belőheti az forint-euró árfolyamot. De a céljuk alapvetően az, hogy kiszámíthatóan, tehát nem nagy ugrásokkal, de folyamatosan értékelődjön le a magyar pénznem – mondta Zsiday.
Zsiday Viktor nem az első, aki felhívja a figyelmet arra, hogy a forint trendszerű gyengülése az MNB politikájának a következménye. Legutóbb a Concorde Értékpapír Zrt. elemzői nyilatkozták, hogy a jegybank azért is hagyja gyengülni a forintot, mert az kompenzálhatja magas, két számjegyű béremelkedési ütem miatti versenyképesség-romlást. A gyenge forintnak azonban előbb utóbb inflációgerjesztő kockázatai lehetnek: tavaly éves szinten ugyan 3,4 százalékkal emelkedtek az árak, de a decemberi infláció márt négy százalék volt. A KSH csütörtökön közli a januári adatot, az elemzői várakozások szerint az év első hónapjában a drágulás üteme 4,3 százalékra ugrott.
