A miniszterelnök teljesen le van gatyásodva. Csórókámnak egy forint megtakarítása se volt tavaly, hirtelen olyan szegény lett, mint a templom egere.
Pedig annak idején bányát vett az apukájának a székház árából, de ez még akkoriban volt, amikor futott a szekér (és a Lajos is kellett hozzá, aki matekos osztályban járt fölötte a gimnáziumban). Ide jutottunk, ez már a vég kezdete, egy elszegényedett pofa vezeti ezt az örökké győztes (a Nemzeti alaptantervben) minden háborút és futballmeccset megnyerő országot.
Hanem azért szerencsére maradtak még gazdagjaink, Orbán Viktor is tanulhatna tőlük. Most persze nem Lőrinccel példálóznék, épp csak egy kedves jelenetet idéznék föl vele kapcsolatban. Kurucz Árpád fotóriporter kollégám társaságában jártam Felcsúton nem sokkal a Népszabadság bezárása előtt („Tudják, az egy újság volt”). Egy hatalmas szibériai medve kiterített bundája hevert a földön Lőrinc irodájában, óriási metszőfogak meredtek ki a szájából. Fotós kollégám nem mert lehasalni, hogy lentről kattintson a vadászra, azóta bánja, mert úgy lett volna a kép az igazi: Lőrinc meg a fogas jószág. Amúgy vele is gond van mostanában, januárban több olyan nap is volt, amikor nem lett az övé semmi (erőmű, sziget, vasútállomás stb.). Lám, nem árt vigyázni, még vele is előfordulhat ilyen csúfság.
Tóni bezzeg gazdag tudott maradni. Aminek fő oka, hogy Rogán és Cili nemrég sajnos a nemzet nagy szomorúságára kénytelen volt elválni. Azért őrzöm meg a házaspárt az emlékeimben, mert a 2016-ban bezárt Népszabi egyik utolsó nagy sztorijának főszereplőit tisztelhettem bennük. Kisgrófo, a mulatós zene császára kotyogta ki a Facebookon, hogy Ciliék magánhelikopterrel érkeztek Szabó Zsófi színésznő esküvőjére. Pedáns képek is készültek a pusztaságban. Akkor ez még nagy szám volt. Arra, hogy Borkai meg hébe-korba maga az elszegényedett Orbán is repked (szigorúan államérdekből), már a fejünket se nagyon kaptuk fel.
809.495.021. Ennyi pénze van most a Tóninak. Ő írta be a saját dolgos kezével a vagyonnyilatkozatába. Gondosan elválasztotta a pontokkal a milliókat, az ezreseket meg a picike forintocskákat. 021 forint, közölte precízen, és nem kerekített, mert a pénz számolva jó (Cilit, aki a telefont is hozzávágta szíve választottjához, nem kell félteni, egyszer azt mondta: „Nyugi, Tóni, nagylány vagyok!”). Aztán egy újabb pontos számadat: 197.352.941. Ez meg a Tóni találmányából származó bevétel, mert olyanja is van neki. Ne tessék kérdezni, hogy pontosan mi. Aki olyan jól tudott seftelni a bevándorlási kötvényekkel (a bevándorlás ellen vívott háborúság idején), simán fel tudta magát találni egyéb területeken is. A találmányos rubrikában is feltüntette Tóni akkurátusan az aprót, egyes szerepel a végén, ami még rokonszenvesebbé és valószerűbbé teszi a történetet.
Hogy honnan lett ilyen sok pénze a Tóninak? Nem fogják kitalálni: a válásból. Merthogy utána adta el az ingatlanjait. És azért is van neki sok pénze, mert a fényűző életmódját házas korában a celebbé lett Cili biztosította. Miből? Történetesen azokból a százmilliós állami támogatásokból is, amelyekhez Rogánné egy időben kedvezően alakuló versenyhelyzetének köszönhetően hozzájutott.
De ennek most már vége. Tóni is jobban jár, ha odafigyel, nehogy ő is lecsússzon a lejtőn. Lebegjen a szeme előtt Orbán Viktor nullaforintos vagyoni rémálma. Vagy vegye számításba, hogy elég egy olyan aprócska hiba, mint amit a fitneszpápa Norbi elkövetett, amikor beleszállt a duci nőkbe. Egy üzlettulajdonos azonnal felmondta vele a levesszerződést. Ha sokan követik az önérzetes kereskedő példáját, a végén még felkopik a Norbi álla. Élete későbbi szakaszában a legszörnyűbb forgatókönyv szerint még az is előfordulhat, hogy kukázásra adja a fejét. Isten őrizzen bennünket ettől, mert akkor egycsapásra értelmetlenné válna az a sok levesevés, amin átvertük magunkat.
Amúgy a válásról jut eszembe az a zacskó zokni meg az a sötétkék alsógatya, amellyel elindultam vándorútra az első házasságom után. A házépítésre fölvett hitelt még évek múlva is törlesztettem. Hogy Tóni anyagilag ennyire megerősödve tudott elválni, az az én szememben egészen csodálatos dolog. Közös bennünk, hogy mindketten elváltunk. De az is világos számomra, hogy – aláírom – kettőnk közül én vagyok a sokkal hülyébb, ez magától értetődő. Ezért is aggódom érte annyira.
