Az állam és a főváros már korábban lemondott saját elővásárlási jogáról. Előbbi esetében ez érdekes körülmények között történt: a 24.hu egy korábbi cikke szerint ugyanis az állam három nappal azelőtt mondott le az elővásárlási jogáról, hogy az épület megvételére létrehozott projektcéget a bíróság bejegyezte volna. Az I. kerület közgyűlése a február 20.-i ülésén tárgyalja az előzetes napirend szerint az ügyet, a döntés pedig nem kérdéses, hiszen a rendkívül drága épületre nyilvánvalóan pénze és szüksége sincs a Várnegyednek.
Azt először a Népszava írta meg még tavaly nyáron, hogy az IIB a Lánchíd Palotát nézte ki magának. Az ingatlan miatt egyébként per folyik a tulajdonos, Nobilis Kristóf érdekeltségébe tartozó Döb68 Zrt. és az állami Eximbank között. Egy korábbi megállapodás értelmében a pénzintézet tíz évre kibérelte az épületet – a bérleti díj lényegében fedezte a Lánchíd Palota 10 millió eurós vételárát Nobiliséknak. (Ők egyébként a teljes adásvételt hitelből fedezték.) Csakhogy miután az Eximbank 2014-ben a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került, Szijjártó Péter külügyminiszter leváltotta a pénzintézet vezetését és kezdeményezte a szerződés felmondását nagy fokú értékaránytalanságra hivatkozva. Innen indult a per, amelyben kezdetben az államnak kedvező döntés született: a Fővárosi Ítélőtábla első-, és másodfokon is azt állapította meg, hogy a szerződés a jó erkölcsbe ütközik, ezért semmis.
Január végén azonban a Kúria arra utasította a bíróságot, hogy ismételje meg a másodfokú eljárást. Ha az új eljárásban Nobilis Kristófék számára kedvező ítélet születik, az államnak akár 3 milliárd forintot is ki kell fizetnie utólag elmaradt bérleti díj címén. A bank 9 milliárd forintért veheti majd meg az államtól a Lánchíd Palotát, ehhez azonban az állam is hozzájárul 3,23 milliárd forinttal „az NBB magyarországi székhelyének létesítésével kapcsolatos tőkeemelés” címén.
