Tájékoztatni szeretnélek benneteket, hogy 12 év után a mai napon feloszlattuk a Jobbik Magyarországért Mozgalom békéscsabai alapszervezetét a jelenlévő tagok egyhangú szavazatával, mindannyian kiléptünk a pártból is. Ezt a döntést a tegnapi tisztújítás semmilyen módon nem befolyásolta, mert az elhatározás jóval előtte megszületett, viszont nem szerettük volna, hogy a feloszlatás híre bármilyen módon befolyásolja a tegnapi szavazások kimenetelét – ez olvasható abban a Facebook-bejegyzésben, amelyet január 26-án, egy nappal a Jobbik tisztújító kongresszusa után tett közzé Kocziha Tünde, immár a Jobbik volt békéscsabai elnöke. Ehhez hozzátette, „barátsággal válnak el”, egyben szívesen emlékeznek vissza a 2008 márciusa óta megtett útra. (Ekkor alakult meg a Viharsarok fővárosában a Jobbik szervezete.) Végül Kocziha reményét fejezte ki, hogy „a párt visszatalál arra az útra, amelyen egykor közösen elindultak”, s ehhez kíván „olyan bölcs vezetőket, akiknek a haza sorsa fontosabb saját karrierjüknél.”
A bejegyzés talányos, de nem egészen váratlan. Talányos, mert kiolvasható belőle, hogy a korábban a Magyar Gárda egyenruháját szívesen felöltő Kocziha azt szeretné, ha a Jobbik visszatalálna régi, szélsőségesebb énjéhez. Egyben azt is jelentheti, nem ért egyet a néppártosodással, a középre (vagy legalábbis a közép felé) húzódással. Ehhez pedig „bölcs”, az országot a saját karrierje elé helyező vezetőt szeretne. Felmerül a kérdés, ha eddig ilyen vezető(k) volt/voltak, miért nem tiltakozott ellene/ellenük Kocziha? Miért most, Jakab Péternek, a Jobbik új elnökének címezte kételyeit? Nem tévesztett ezzel házszámot? A NER és a centrális erőtér leépítésén/legyőzésén dolgozó Jobbik sok keserves választási kudarc után jött rá, hogy a szélsőjobb nem pálya: sem politikai tartalom, sem szavazatmaximalizálás szempontjából. Így a 2019-es önkormányzati választáson sok helyütt eredményesen működött együtt a balközéppel és más ellenzéki pártokkal. Voltak olyan települések, ilyen volt Békéscsaba is, ahol ez az összedolgozás csak részlegesre sikeredett és egyben katasztrofális eredményre vezetett.
*
Emlékezzünk, a Vona Gábor vezette Jobbik volt az, amely a 2018-as országgyűlési választáson nem volt hajlandó együttműködni egyetlen ellenzéki párttal sem, és fennen hirdette, ők egyedül legyőzik a Fideszt. Az akkor a Simicska Lajos kezében lévő Magyar Nemzet a választás előtti napon másfél oldalas interjút közölt Vonával, aki itt mindezt utoljára harsogta bele a politikai térbe. Ehhez képest a 199 fős törvényhozásba csak 26 jobbikos jutott be, azaz nem egy hajszállal maradtak le a remélt kormányváltástól. Vona távozott is a párt éléről.
Az akkor több mint 13 százalékos listás eredményüket 2019 májusára, a legutóbbi EP-választásra sikerült leküzdeni alig 6 százalékra. A kijózanító pofonokra szüksége volt a vezetési válsággal küzdő Jobbiknak, hogy felismerje, a NER-t csak az ellenzék többi tagjával közösen tudja megdönteni. Ez vezetett el több lépcsőn keresztül – rabszolgatörvény elleni fellépés, közös parlamenti tiltakozó akciók – a tavaly őszi önkormányzati választáson tapasztalható összedolgozáshoz.
*
Kocziha Tünde két cikluson keresztül volt a békéscsabai közgyűlés tagja. Aligha tekinthető sikertelen kezdetnek, hogy a helyi szervezet megalakulása után két és fél évvel, 2010 őszén már bejutott a helyi testületbe, amit 2014-ben meg tudott ismételni. Ám ez már csalódás volt, hiszen pártja nem jutott előbbre, újból csak egy képviselője jutott a közgyűlésbe. Pályája csúcsa egy vereséghez kötődik. A 2018. áprilisi parlamenti választáson a békéscsabai választókerületben önállóan indult a Jobbik jelöltjeként - ahogy a párt összes jelöltje minden más körzetben. Közel 6 ezer vokssal maradt el a győztes fideszes jelölttől, de csaknem 11 ezer szavazatot vert rá egy részben közös ellenzéki aspiránsra. Ám itt a második hely, bármilyen arányú különbség mellett is, vereség.
Ekkor, 2018 tavaszán, veresége ellenére, messze Kocziha Tünde volt a legerősebb ellenzéki szereplő Békéscsabán – de nem lépett semmit az ellenzéki együttműködés irányába. Ezért is kezdett erős lejtmenetbe Békéscsabán a Jobbik. A 2019-es európai parlamenti választáson a 6,3 százalékos eredménnyel már csak ötödik lett a Fidesz, a DK, a Momentum és a borzasztóan szereplő MSZP-P mögött. Innen egyenes út vezetett a tavaly őszi helyhatósági választási bukásig. Ekkor a Jobbik a DK alig ismert polgármester-jelöltjét támogatta, listán pedig a Gyurcsány vezette párttal és a Párbeszéddel közösen szerepelt. Békéscsabán a személyi ellentétek miatt együttműködésre képtelen ellenzék másik csoportosulásaként az MSZP az LMP-vel indult közösen, a Mi Hazánk Mozgalom pedig önállóan. Óriási kudarc lett a vége. A Fidesz és a kormánypárthoz közelálló „civil” szervezet - a Hajrá Békéscsaba - kényelmes kétharmadhoz jutott a közgyűlésben, ahova alig került be ellenzéki képviselő. Nem tartozott közéjük a Jobbik és Kocziha Tünde sem. Kijózanító pofon volt.
Közben felmorzsolódott a Jobbik békéscsabai alapszervezete, ami az utóbbi időben, kis túlzással, inkább csak papíron ténykedett. Létezett még néhány tagja, de akcióképesnek már nem volt nevezhető a csoportosulás, amelynek néha, pár hiányzó miatt, az alapszervezeti ülést sem sikerült megtartani. Elfogytak a tagok, motiválatlan és fáradt volt a vezető, ami teljes eredménytelenséghez vezetett. Ebben többen Kocziha vezetői képességeinek a hiányát épp úgy látják, mint azt, hogy nem találta a hangot és az együttműködés formáit pártja vezetőivel. Az alapszervezet feloszlatásáról szóló bejegyzésből akár az is kiolvasható volna: az elnök és néhány tag a Mi Hazánk Mozgalomban folytatja. Ám ezt a Toroczkai László vezette párt helyi vezetése cáfolja. Egy nem tehetséges helyi politikus pályájának végéről van szó, ami önmagában nem érdektelen, ám nem is tanulság nélküli.
*
„Tiltakozom a cionista és magyarellenes Faludy György verse ellen, amellyel az október 6-i városi ünnepségen megbecstelenítették az aradi vértanúk emlékét. Egyben azt ajánlom, hogy ilyen esetek elkerülése érdekében egy-egy városi ünnepség forgatókönyvét előre bekérje a polgármesteri hivatal” – zúdította dühét a városháza dísztermében a 2009-i, októberi közmeghallgatáson az akkor frissen alakult helyi Jobbik-szervezet elnöke, Kocziha Tünde a polgármesterre és a csabai képviselőkre. A súlyosan kirekesztő és megbélyegző szavakra az ülést és a közmeghallgatást vezető Vantara Gyula, fideszes polgármester nem reagált semmit. Így tettek az alpolgármesterek, a többségben lévő Fidesz frakcióvezetője és a kulturális ügyekért felelős tanácsnok is, aki éppen akkor kapott közművelődési munkájáért Bessenyei-díjat. Az egykori kitüntetett ma Békéscsaba egyéni országgyűlési képviselője, egyben a Fidesz Békés megyei választmányának elnöke, Herczeg Tamás. Aki sokáig igazgatott egy helyi művelődési központot és szociológusként oktatott a békéscsabai főiskolán.
A kicsit hosszúra nyúlt és kínos csöndet akkor Vámos József (SZDSZ) képviselő törte meg, aki egyértelművé tette, hogy a Jobbik városi elnöke zsidózott a közmeghallgatáson. Mindezt kirekesztésnek nevezte, és tiltakozott, hogy bárki: ember és ember, költő és költő között származás alapján különbséget tegyen. Egyben megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy cenzúra bevezetését javasolta a jobbikos vezető. Kifogásolta, hogy a súlyosan kirekesztő szavakat a testület, élén a polgármesterrel, nem utasította vissza. Ehhez hozzátette, a megtámadott Faludy életművét Kossuth-díjjal ismerte el a nemzet.
A közgyűlésen a helyi és a Békés megyei médiumok jelen voltak és tudósítottak. Ám e tudósítások nem terjedtek ki arra, hogy beszámoljanak erről a közjátékról. Nem tudni, azért, mert „nem vették észre”, vagy, mert nem gondolták eléggé fajsúlyosnak. És melyik a rosszabb?
A rendkívüli esetről két nappal később a Népszabadság adott hírt, amely megkérdezte Kocziha Tündét is, aki kitartott amellett, hogy ő nem zsidózott, csak azt mondta Faludyra, hogy „cionista és magyarellenes”. Azt pedig nem tartaná cenzúrának, ha a helyi ünnepségek forgatókönyveit a városvezetés előre bekérné. Arra nem tudott válaszolni, miben is állna Faludy „magyarellenessége.” De kiderült, azt sem tudta megmondani, melyik Faludy-vers volt az, amelyet kifogásolt a békéscsabai ünnepség kapcsán. A Népszabadság 2009 őszén talált egy felvételt, amelyen Kocziha Tünde a beszédét papírról olvassa föl. Itt ezt mondta: „A hatalom célja önfeladásra kényszeríteni a magyar nemzetet, hogy aztán ellenállás nélkül adja át az országot a hódítóknak, a mi valódi ellenségeinknek.”
Az egykori Népszabadság tudósító, e sorok írója, megkereste Vantara Gyula polgármestert is, hogy miért nem reagált ezekre a kirekesztő és rasszista kijelentésekre. A polgármester nem válaszolt. Később az eseményekről beszámoló sajtómunkás kikérte és elolvasta az ominózus közgyűlés jegyzőkönyvét, de abban egyetlen szó utalás sem volt a később országos hírré vált kijelentésekről. Ezt az akkori békéscsabai jegyző azzal indokolta, hogy a „jegyzőkönyvbe csak a fontos dolgok kerülnek bele.”
*
Mennyi sunyi hallgatás, mennyi szellemi restség, mennyi gondolati kényelmesség, mennyi hazug érv, mennyi politikai érdektől vezérelt lapítás és mennyi butaság kellett ahhoz, hogy Magyarország ott tartson, ahol ma tart. A történetünk keretes: egy, a Magyar Gárda felől a Jobbikba érkező helyi politikus politikai pályájának elhíresült és hangos, 2009-es belépőjétől kevés szánalmat kiváltó végéig, 2020 januárjáig datálódik. Vidéki táj, szürke ecsetvonásokkal, ahol „Vak ügetését hallani / Eltévedt, hajdani lovasnak…”
