Talán a világcsúcsot nem, de az európai csúcsot hovatovább magáénak tudhatja Románia az egy parlamenti cikluson belüli kormánybuktatások tekintetében. A 2016. december 11-i parlamenti választások óta a negyedik kormány bukott meg szerdán Romániában (és közben volt még egy ügyvezető kormány is), ezúttal a három hónapja hivatalba lépett Ludovic Orban jobbközép kabinetje.
2016-ban a választásokat a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte. Már a PSD történelmet írt azzal, hogy első két kormányfőjét, Sorin Grindeanut és Mihai Tudosét maga buktatta meg, elsőt bizalmatlansági indítvánnyal. A harmadik PSD kormány, Viorica Dancila kabinetje viszont ellenzéki bizalmatlansági indítvány nyomán távozott.
A tavaly november 4-én hivatalba lépő Orban-kormány eleve kisebbségi kabinetként jött létre és első perctől nem titkolta, hogy előrehozott választást szeretne, hiszen már a májusi EP-választás is egyértelműen tükrözte, hogy pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jó eséllyel megnyerné azt, miközben a parlamentben a 2016-os erőviszonyok alapján PSD többség van. Ám a november 14-23-án megrendezett kétfordulós államfőválasztás miatt, - amelynek favoritja majd nyertese a PNL által támogatott, a formáció korábbi elnöke, Klaus Johannis volt -, jegelni kellett a liberális előrehozott választási ambíciókat.
Az Orban-kormány szerdai bukását maga a PNL és a kormányfő provokálta ki. A liberálisok mindenáron előrehozott választást szeretnének, lehetőleg a júniusi helyhatósági választással egybekötve. (Menetrend szerint novemberben rendeznének parlamenti választást.) Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson vagy le kellett volna mondania Ludovic Orbannak, vagy meg kellett buknia. Utóbbit választották, igen megkérdőjelezhető módszerekkel.
A PSD kormányzással szembeni ellenzéki-lakossági-nemzetközi kifogások középpontjában az állt, hogy a kormány antidemokratikus intézkedéseket hoz, a parlamentet megkerülve sürgősségi kormányrendeletekkel kormányoz, veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét saját korrupt politikusai védelméért. A több százezres tömegtüntetéseket – az elsőn maga Klaus Johannis is megjelent a „nép között” – az váltotta ki, 2017. január 31-i kormányülésen éjszaka fogadták el a büntető törvénykönyvet és a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendeletet. A tiltakozás nyomán a kormány hatálytalanította sürgősségi rendeletét, ez azonban mit sem segített azon, hogy a tüntetők a kormány menesztését követeljék ezután éveken át.
Ludovic Orban jobbközép kabinetje kezdetben kormányzati felelősségvállalással – azaz ugyancsak a parlament megkerülésével -, majd sürgősségi kormányrendeletekkel próbálta érvényesíteni törvényhozási prioritásait. Klaus Johannis államfő ezúttal semmi kivetnivalót nem talált a módszerben. Az alkotmánybíróság azonban január végén alkotmányellenesnek minősítette a tavaly decemberben felelősségvállalással előterjesztett diákszállítás, illetve az igazságszolgáltatás megszervezését célzó jogszabályt. A kabinet a diákszállítást nyilvánította volna közszolgáltatássá, az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló törvényben pedig halasztotta volna annak az előírásának hatályba lépését, amely kettőről négy évre növeli az ügyészi és bírói karrierre pályázó jogászoktól megkövetelt szakmai tapasztalatot.
Az alkotmánybírósági döntés ellenére múlt héten előterjesztették a kétfordulós polgármesterválasztás törvényét felelősségvállalással. A PSD-n és RMDSZ-en kívül, amelyeknek hátrányos lenne a kétfordulós választás, gyakorlatilag minden román párt és az államfő is támogatja, mondván, az egyfordulós választás nem eléggé demokratikus, nem tükrözi megfelelően a lakosság akaratát.
Európában azonban a jogbiztonság fenntartásáért egy évvel a választások előtt nem „ildomos” választási törvényt módosítani, és erről román alkotmánybíróság is hozott már tiltó határozatot egy korábbi próbálkozás kapcsán. A felelősségvállalással elfogadott törvény hatálybalépését csak egy sikeres bizalmatlansági indítvánnyal lehet megakadályozni, ezt fogadta el szerdán 261 – 131 arányban a parlament. A felelősségvállalás és a bizalmatlansági indítvány között az Orban-kormány egyetlen éjszakába nyúló ülésén 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el.
Johannis államfő előre jelezte, újra Ludovic Orbant kéri fel kormányalakításra. Az ügy pikantériája, hogy 2009 októberében az Emil Bocot megbuktató bizalmatlansági indítvány után az akkor még szebeni polgármester Klaus Johannist jelölte kormányfőnek az ellenzék. A parlamenti többség ellenére azonban Traian Basescu elnök nem volt hajlandó kinevezni és saját jelöltjét erőltette át a parlamenten, amely csupán az ország működőképességének fenntartása érdekében szavazta végül meg.
