Lassan hét éve annak, hogy Portugáliában főként tehetős oroszok és kínaiak lényegében megvásárolják a letelepedési engedélyt, ha cserében jelentős összegeket fektetnek be. A letelepedési kötvény e portugál változata azonban nem örvendett túlzott népszerűségnek az országban, ezért változások várhatóak. Ráadásul ez a rendszer korrupcióra, illetve az ingatlanpiacon keresztüli pénzmosásra is alkalmat ad.
A tizenkét évvel ezelőtti gazdasági válság különösen súlyosan érintette Portugáliát. 2008-ban kis híján csődbe ment az ország, miután nem tudta törleszteni a korábban felvett hiteleit. 2011-ben ezért 78 milliárd eurós hitelcsomagban állapodott meg az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Ennek hatályát 2014-ben hosszabbították meg. A krízis éveiben elképesztő mértékben nőtt a GDP arányos államadósság: ennek mértéke 2000-ben 50, 2007-ben 68, 2012-ben viszont már 126 százalék volt. Eközben 2009-ben például több mint 3 százalékkal esett a GDP. 2010-ben ezért az akkori jobboldali kormány megszorításokat helyezett kilátásba. Ennek azonban rendkívül súlyos szociális és demográfiai következményei lettek. Mintegy 600 ezer fiatal hagyta el az országot 2011-2015 között. Nem is csoda, hiszen a munkanélküliség a fiatal generációt érintette legérzékenyebben. 2013 elején 17,4 százalék volt az állástalanok aránya.
A helyzet 2015 után kezdett javulni, amikor szocialista kormány került hatalomra. 2017-re úgy látszott, sikerül legyőzni a válságot, de egy sor olyan intézkedés maradt még érvényben, amely az előző kormányzat hagyatéka volt. Ezek közé tartozott az aranyvízum is, amelyet még 2012-ben vezetett be a jobboldali, szociáldemokrata kabinet. Ennek lényege az volt, hogy azok, akik legalább félmillió eurót fektetnek be a helyi ingatlanok fejlesztésébe, vagy legkevesebb tíz munkahelyet teremtenek az országban, állandó letelepedési engedélyt kapnak. A program iránt nem meglepő módon a nem EU-s állampolgárok mutattak leplezetlen érdeklődést. Ezzel természetesen önmagában nem lehetett talpra állítani a gazdaságot, de tény, hogy komoly összeg folyt be az államkasszába: 2019 augusztusában közzétett adatok szerint a külföldiek 4,8 milliárd euró értékben fejtettek be és összesen 20 ezer ember telepedhetett le, 7885 befektető és 13 364 családtag. A legtöbb érdeklődő Kínából érkezett: az igénylők hatvan százaléka az ázsiai állam polgára volt. Az oroszok és a kínaiak mellett sok brazil is élt ezzel a lehetőséggel. Portugália mellett Spanyolországban, Görögországban, Cipruson, és persze Magyarországon is meg lehetett vásárolni a letelepedési engedélyt.
Milyen előnyei voltak a programnak? Elsősorban az vonzó a nem EU-s állampolgár külföldi számára, hogy szabadon, vízum nélkül utazhat a schengeni övezet országaiba. Öt év Portugáliában tartózkodás után pedig a kérvényezők kezdeményezhetik az ország állampolgárságának felvételét. Ezzel együtt igénybe vehetik a helyi oktatási és egészségügyi rendszer szolgáltatásait. A portugál rendszer nagyon is nagyvonalú a külföldi érdeklődőkkel. Miután ugyanis valaki megszerzi az aranyvízumot, az első évben elég hét, a továbbiakban pedig 14 napot az országban tölteni. Sok befektető a jövőre gondol és nyugdíjas éveit kívánja eltölteni a portugál fővárosban. Többen közülük a lisszaboni Rózsadombnak számító negyedben, a méregdrága Rua Castilhóban vásárolt ingatlant.
Látszólag ugyan a rendszer működőképes volt, de mivel ad hoc módon lépett életbe, számos visszaélésre adott alkalmat, például pénzmosásra. Ráadásul egyesek igen jól jártak vele a portugál adminisztrációban. Ám akadtak olyan következményei is, amelyek súlyosan érintették a helyi lakosságot is. Az aranyvízumot megvásárló nem uniós polgárok kilencven százaléka például második, sőt volt, aki harmadik ingatlant is vett Lisszabonban, ami a helyi ingatlanárak jelentős emelkedését vonta magával. A drágulás azonban más szektorokban is éreztetni kezdte hatását. Mára annyira drámaivá vált a helyzet, hogy sok lisszaboni akar elköltözni, mert egyszerűen képtelen eltartani családját.
A helyi Balpárt már 2018-ban kezdeményezte a program felmondását. Egy parlamenti bizottság megvizsgálta ugyan a politikai erő ezzel kapcsolatos beadványát, de vissza is dobta azt. A pénz nagy úr.
Ugyanakkor már a szociáldemokrata kormány is kezdi belátni, hogy a mostani rendszer jelenlegi formájában inkább káros. Az aranyvízumot nem szüntetik meg ugyan, de a jövőben az elő-, és kisvárosi, vagy vidéki befektetésekre korlátozzák. Ennek azonban nemcsak az az oka, hogy a kormány meghallgatja a lisszaboniak kifogásait: az utóbbi évben nagyon alacsony lett az érdeklődés a vízum iránt, mert a belvárosban már nincs szabad hely, így új okmányt sem állítanak ki. A kabinet nyilván azt reméli, hogy megint több külföldi fektet majd be. Kivált a tehetős brazilokra számítanak, akik az utóbbi években mutattak mind nagyobb érdeklődést az aranyvízum iránt. A latin-amerikai országban tapasztalható nem éppen pozitív politikai változások, illetve a nagyfokú bűnözés miatt költöznek inkább Európába.
