Az adóparadicsomokhoz köthető, a köznyelvben offshore hátterűnek nevezett hazai cégek a 2000-es években élték virágkorukat - emlékeztet Pertics Richárd, az Opten nevű céginformációs szolgáltató elemzője. Dívott az adótervezés és a tulajdonosi viszonyok elfedése. Számuk 2004 és 2009 között több mint háromszorosára, 7 ezer közelébe ugrott. Miután eme adótervezési és rejtőzködési gyakorlatra a hatóságok, a jogalkotók és a piaci szereplők is felfigyeltek, négy év "kivárás" után számuk apadásnak indult. Jelenleg Magyarországon mintegy 3300, közvetlenül offshore-jellegű tulajdonban álló vállalkozást tartanak nyilván. Az áttételes kapcsolatokat is beleszámítva az érték 5 ezer fölé ugrik.
A csökkenést Pertics Richárd nem feltétlenül a rejtőzködés és az adótervezés visszaszorulásának tudja be. Amiként a hatóság küzd a szürkegazdaság ellen, úgy annak haszonélvezői is találhatnak új megoldásokat. Ilyen, ha a tulajdonosi láncba másutt bejegyzett cégeket iktatnak. Az uniós nyilvántartások egyesítése ugyanis még várat magára. De a hazai részvénytársaságok és tőkealapok átláthatósága sem teljes.
Az országban működő offshore-hátterű vállalkozások 36 százaléka ingatlannal foglalkozik, míg az ágazat aránya a többi társaság körében csak 8 százalék. Emellett jelentős szerepű a kereskedelem és a tanácsadás is.
Az offshore önmagában nem törvénytelen - szögezi le az elemzés. Bizonyos egzotikus államok tulajdonosok közötti kiemelt népszerűségét ugyanakkor tényleges gazdasági okok kevéssé indokolják. A legkirívóbb Seychelles, Panama, Belize és a Marshall-szigetek. A top 10 offsore-helyszínen jegyezték be az ilyen hátterű hazai cégek 90 százalékát - állapítja meg az Opten.
