Csak a válság előtti száguldáshoz mérhető alakossági hitelállomány tavalyi növekedése – számolta ki az Azénpénzem.hu a frissen közzétett jegybanki adatokból. A különböző adatokat részletesebben áttekintve a kirajzolódó kép mindennek tűnik, csak éppen normálisnak nem.
Miközben a devizahitelezés témája még mindig rendre felmerül, a magyarok mintha teljesen elfeledkeztek volna arról, hogy a kölcsönfelvételnek lehet kockázata is. Főként az évtizedekre vállalt terhekre lehet ez érvényes, ami a lakáshitelek mellett egyre jellemzőbb a személyi kölcsönökre is. A kamatfixálás pedig nem tud minden gazdasági gondtól (például ilyen lehet egy tartós betegség, a munkahely elvesztése) védeni.
Érdemes felidézni, hogy a jegybank alelnöke, Nagy Márton a választások után a hitelezés elképesztő mértékű felfuttatásáról beszélt. A vállalati hitelek évi 10-15 százalékos, a lakossági kölcsönöknek pedig 15-18 százalékos (az utóbbi a lakáshiteleknek) bővülését tartaná jelenleg a jegybank „egyensúlyinak”.
- jegyzi meg a pénzügyi portál. Mint a jegybank által közzétett adatokból kiszámolták, a háztartások majdnem ezermilliárd forinttal több hitelt cipeltek 2019 decemberének végén, mint egy évvel korábban. Közben azonban a betétek is elég szépen gyarapodtak. Érdemes viszont a számokat részletesebben is megvizsgálni.
Feltűnő, hogy a hitelek közül leginkább a fogyasztási kölcsönök mennyisége ugrott meg. Ezen belül – mint arra az MNB jelentése külön is kitért -
Ez azt is mutatja, mennyire mesterségesen felpumpáltak a hitelezési adatok, de részben megnyugtató is lehet. Jó esetben ugyanis ezek a kölcsönök (ha rendben megszületnek a babák) kevésbé kockázatosak.
Az sem mellékes, hogy az eddigi információk alapján igazán a tehetősebbeket lelkesítette fel ez a lehetőség. A bankok a jegybanki szakértőknek a hitelezési felmérés keretében arról beszéltek, hogy az igénylők jelentős része – bizonyos intézmények esetében több mint fele – a prémium lakossági szegmensből (magas jövedelem, felsőfokú iskolai végzettség, nagyobb pénzügyi tudatosság) kerül ki. A bankok felhívták a figyelmet arra, hogy ennek az ügyfélszegmensnek egy része – befektetési céllal – az arbitrázs lehetőségét (a kölcsön egy gyerek megszületése után kamatmentes, míg a „szuperállampapír” 5 évre évi 4,9 százalékot hoz, vagyis a haszon eleve 2,5 millió forint) használja ki ezzel a konstrukcióval.
Az előbbiek alapján sem csoda, hogy kiemelkedő sikernek bizonyult 2019-ben a Magyar Állampapír Plusz bevezetése. Elsősorban ennek köszönhető ugyanis, hogy egy év alatt 1558 milliárd forinttal 9074 milliárd forintra emelkedett a lakossági állampapírok állománya.
Az állam tehát a kölcsönöket is erősen befolyásolja (a babaváróval), de a megtakarításokat is alaposan eltéríti. A táblázatban látható számokból is feltűnő, mennyire apad a bankoknál lekötött betét. Látra szólóan – tehát lekötés nélkül - közben elképesztő összegeket tart a pénzintézeteknél a lakosság.
