Az unió a kezét-lábát töri roppant igyekezetében, hogy mitévő is legyen, miután úgy véli, az orbáni Magyarországon fennáll a közös értékek megszegésének súlyos veszélye. Csakhogy eközben a kormányfő legújabb nyilatkozatai arról árulkodnak, hogy a legnyomorultabbakra már nem vonatkozik a jog, mert a kormány nyíltan szembemegy a maga által vállalt kötelezettségekkel.
Így értékeli a helyzetet az Euobserverben Mráz Attila , a Harvard kutatója, aki korábban a TASZ munkatársa volt, hozzáfűzve, hogy Európának éppen a legszerencsétlenebbek érdekében kell elismernie, milyen méreteket is ölt a jogállam válsága. Vonatkozik ez arra, hogy a kormányfő közölte: nem fizetik ki a kártérítést a gyöngyöspatai iskolai szegregáció károsultjainak, illetve az embertelen viszonyok között tartott elítélteknek.
Itt az állam mutat be a törvénynek, de majd kiderül, hogy a roma felperesek megkaphatják-e, ami jogosan jár nekik. A börtönlakók pedig Orbán Viktor minap elhangzott rádióinterjúja után nem tudhatják, mire is számíthatnak, de ez a játszma része a hatalom oldaláról. A lényeg mindkét esetben az, hogy teljesen mindegy, mi áll a törvénykönyvekben, és kinek a javára szólnak az érvényes bírósági ítéletek. Ám ez esetben a legsérülékenyebbek ki vannak szolgáltatva a politika szeszélyeinek. Egyetlen megoldás sem végleges, bárkinek az élete fejre állhat a következő pillanatban. A mai Magyarországon egyetlen ember rasszista kirohanása eldöntheti, hogy a nép mit tehet. Ilyen viszonyok közepette képtelenség, ha bárki a jogállam megsértésének kockázatáról beszél. Ha az uniós intézmények nem hajlandóak szembenézni a tényekkel, akkor Magyarország és Európa egyik legelesettebb rétegének ártanak.