Bérplafon, tankötelezettség, földeladás, korrupciós bűncselekmények elévülése – a többi között ezeket az ügyeket próbálták népszavazásig vinni az utóbbi években a pártok képviselői vagy magánszemélyek, mindeddig hiába. A folyamat sok helyen elbukhat: a felvetések többsége a Nemzeti Választási Bizottságon (NVB) nem jut át, de érdekes adat, hogy a továbbengedett (hitelesített) kérdések egy részében a kezdeményezők végül egyetlen aláírást sem gyűjtenek össze vagy adnak le. Előfordul olyan is, amikor maga az aláírásgyűjtés nem sikeres, vagy a kormány az utolsó pillanatban egy törvénymódosítással „beelőz”.
A népszavazási kedv évek óta csökken, holott 2010 előtt épp ezzel (a 2008-as vizitdíjas, kórházi napidíjas és tandíjas referendummal) sikerült fogást találni a Fidesznek az akkori kormánypártokon. Az NVB adataiból kiderül, hogy miközben 2017-ben még 132 kérdést adtak be pártok vagy magánszemélyek hitelesítésre annak érdekében, hogy elkezdődhessen az aláírásgyűjtés, egy évvel később már csak 66, tavaly pedig mindössze 53 kérdés érkezett a testülethez. A tavalyi, több mint félszáz kezdeményezés közül az NVB mindössze egyet hitelesített: ez arról szólt, hogy a vagyonnyilatkozatok tartalmát rendszeresen ellenőrizzék és vessék össze a hatósági nyilvántartásokkal, hogy ne kamu adatsorokat közöljenek magukról a politikusok és az állami intézmények vezetői. Ebben az ügyben végül nem gyűjt össze a szükséges számú aláírás. Ahhoz ugyanis, hogy egy kérdésből népszavazás legyen, legalább 200 ezer hiteles szignót kell összegyűjteni négy hónap alatt. A Rádi Péter vezette Nemzeti Választási Bizottság csütörtökön is blokkolt négy, az oktatást érintő népszavazási kezdeményezést, a testület álláspontja szerint ugyanis a kérdések nem egyértelműek.
„Egyetért-e ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen? Egyetért-e ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?” – egyebek mellett ezek az ügyek sem mozgatták meg az embereket eléggé ahhoz, hogy a szükséges 200 ezer aláírás összejöjjön.
Voltak olyan esetek is, amikor a kezdeményező – a kérdés hitelesítése ellenére – ki sem kérte az aláírásgyűjtő íveket. Például ez történt az „Egyetért-e ön azzal, hogy a házasság közjegyző általi felbontással is megszűnhessen?” felvetésnél. Máskor gyűjtés volt ugyan, de azokat nem adták le, mint például a 18 éves tankötelezettség, az ingyenes gyermekétkeztetés vagy a vasárnapi munkáért járó dupla bérpótlék ügyében. Két volt parlamenti képviselő, Gőgös Zoltán, illetve Kész Zoltán viszont majdnem célba ért. A szocialista politikus csaknem 240 ezer aláírást adott le az állami földek értékesítésének tilalma ügyében, de ebből épp nem lett meg a 200 ezer hiteles szignó. A független Kész Zoltán az állami vállalatok esetében a két milliós bérplafonnal próbálkozott, de csak 190 ezer aláírást adott le, márpedig ilyenkor nem kötelező elrendelni a referendumot. 2008 óta egyetlen – amúgy eredménytelenül zárult – népszavazás volt: az, amelyiket 2016-ban tartották a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítésről. Ilyen esetben ugyanis nincs szükség aláírások gyűjtésére.
A kormánypárt eközben mindent megtett, hogy a népszavazási lehetőségeken szűkítsen: most már egy referendum csak akkor érvényes, ha az összes választópolgár fele (majdnem 4 millió ember) érvényesen szavaz, míg korábban elég volt ehhez, ha a választók negyede a feltett kérdésre azonos választ adott. A kormánypárt más módszerektől sem riadt vissza: négy éve kigyúrt, kopasz fiatalok akadályozták a választási iroda épületénél, hogy Nyakó István elsőként beadja a vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. Később pedig, amikor a Kúria mégis a szocialisták kezdeményezését hitelesítette, megteremtve a referendum lehetőségét, a kormány gyorsan eltörölte a vasárnapi boltzárat. Túl nagy fegyver lett volna ugyanis az ellenzék kezében egy sikeres referendum – éppen úgy, ahogy az 2008-ban fordított helyzetben.
