Megelégelte a sehova nem vezető közpénzégetés a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége, és csütörtök esti ülésén alapvető reformokat léptetett életbe: a 2020-2021-es idénytől 25 játékosban maximálta az NB I-es csapatok keretét – a létszám kizárólag U19-es vagy fiatalabb korú játékosokkal növelhető –, egyúttal bevezette az amerikai profi ligákban ismert fizetési sapkát. „Az új szabályozás a kluboknál korlátozza a játékosok összesített bértömegét” – tette közzé a döntést az MLSZ saját honlapján. Az „összesített bértömeg” szétosztása nyilván a klubok belügye, az ellenőrzés azonban majd a szövetségi apparátus dolga lesz, ám a közleményben egyelőre szemérmesen elhallgatták, hogy mi lesz azoknak a kluboknak a büntetése, amelyek a tao-rendszer speciális értelmezésével ilyen-olyan módon, de mégis a „profik” bérezésébe csatornázzák az utánpótlásra szánt állami milliárdokat.
A csapatok életét igen komolyan befolyásoló határozat előzménye egy háromnegyed évvel ezelőtti közgyűlésen elhangzott dörgedelem volt, amikor Csányi Sándor elnök szó szerint azt mondta, mintha ostobák lennének a klubok tulajdonosai, mert 504 igazolt játékosból 223 focista egyetlenegy percet sem játszott; vagyis a tulajdonosok azért fizetik nagyjából a keret felét, hogy ne lépjenek pályára. Az üzleti modell olyannyira nem életszerű, hogy minden kockázat nélkül kijelenthető: kizárt, hogy a tulajdonosok a saját pénzükkel, és nem az államtól érkezett közpénzekkel bánnának ilyen nagyvonalúan. Az abszurd helyzetet felismerve Csányi elnök tavaly májusban megígérte, ha a helyzet nem változik, akkor lépnie kell, mert ez így „egyszerűen nem mehet tovább”, értelmezhetetlen pénzkidobás az egész.
A Magyar Kupa is változik, minden esetben az alacsonyabb osztályú csapat lesz a pályaválasztó, újrajátszás sincs: döntetlen esetén hosszabbítás és büntetőpárbaj dönti el a továbbjutást. A 12 élvonalbeli klub két héttel az Európa-bajnokság londoni döntője után, augusztus 1-én kezdi el a következő idényt.
