Az északi fény új formáját elsőként 2018-ban észlelte felvételein egy hobbikutató, aki a Finn Meteorológiai Intézettel dolgozott együtt. A zöld színű jelenségnek a dűne nevet adták, mivel emlékeztet a tengerpartokon kialakuló homokdombokra. Később a jelenség többszöri előfordulását rögzítették megfigyelőkamerákkal is.
A dűnék valószínűleg nagyjából száz kilométeres magasságban lévő oxigénatomok hullámai, amelyeken megcsillan egy a Napból érkező részecsekeáramlat – közölte csütörtökön a Helsinki Egyetemhez tartozó Finn Meteorológiai Intézet. Egy új tanulmányban a dűnék születését egy "hullámcsatornára" vezetik vissza, amely az atmoszféra mezoszféra és a mezopauza nevű rétegei környékén alakult ki. A kutatás szerint az északi fény új formája lehetővé teszi, hogy új módon vizsgálják a légkör alsó részének jellemzőit.
Minna Palmroth, a Helsinki Egyetem professzora "elképesztő felfedezésnek" nevezte a dűnék kutatásának eredményeit, hiszen a dűnék az ionoszféra és a felette lévő mezoszféra közötti kölcsönhatás eddig meg nem figyelt mechanizmusát képviselik. A szakértő kiemelte: a Föld felett 80-120 kilométer távolságban lévő régió "a Föld legkevésbé vizsgált területe", mivel hatalmas kihívást jelent a mérőműszerek számára.
