Fél órás késéssel kezdett bele a szerdai kormányülés döntéseinek ismertetésébe a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint igazán hosszan, reggel 9-től este 10-ig üléseztek előző napon a kormánytagok. Első alkalommal volt jelen Szentkirályi Alexandra új kormányszóvivő is, aki megköszönte Hollik István eddigi munkáját, majd – elődjéhez hasonlóan – innentől szerepe lényegében a minisztert kérdezgető, jelentkező újságírók felszólítására korlátozódott.
– mondta el Gulyás az első téma, a koronavírus kapcsán. Magyarországon egyelőre egyetlen egy eset sincsen, ahol a betegség minden kétséget kizáróan beigazolódott volna – mondta sejtelmesen a miniszter, de arra már nem tudott válaszolni, hogy hány vizsgálat történt. A szaktárcától és az országos tisztfőorvostól várják a fent említett akciótervet, az erről született döntés pedig már hatályos.
A járvány megelőzésének kapcsán, a kormány erélyes fellépését igazolandó, egy busznyi, Csehországból érkező kínai turista esetét hozta fel a miniszter, akiket megállítottak a magyar határon, hogy megmérjék a lázukat. Gulyás arra nem tért ki, hogy ha Európából jöttek a kínaiak, akkor mi tette őket gyanússá, de azt kérdésre elárulta, hogy már 10 napja Európában van a csoport. Folyamatos a kapcsolat a kínai hatóságokkal, mondta még, innen tudják, hogy egyelőre nem betegek a kinti magyarok. Kérdésre kiderült, hogy Vuhanból a francia állampolgárokért küldött repülőkre akarják felültetni a magyarokat is, ha pedig ez nem sikerül, akkor a honvédség repülői mehetnek értük – amennyiben erre kapnak engedélyt Kínától. Gulyás kitérő választ adott, amikor arról kérdezték, hogy ezek szerint tehát nincs konkrét terve a kormánynak a magyarok hazahozására. A védekezéshez minden esetre a miniszter szerint adottak a források.
– tért át Gulyás a „migrációs nyomás” témájára. Felemlegette a keddi, röszkei incidenst, amikor egy csoportnyi menekült bemászott a határkerítésen át az országba, de ennek nyomán csak még ködösebb lett az egész, mint volt. A miniszter például most már nem 60 emberről beszélt, mint a rendőrség tette, hanem 80-ról. És míg a Kormányinfó előtt a köztévé híradója azt állította, hogy több tucat menekült jutott át kedden, a miniszter ebben viszont a rendőrség információt erősítette meg, mi szerint csak öt személynek sikerült ez. Kérdésre azt mondta, szerinte nem lehetséges, hogy terrorizmusért emeljenek vádat a határt átlépők ellen, helyre téve ezzel a HírTV egy emellett szerdán kardoskodó, szakértőnek nevezett vendégét.
A miniszter állítása szerint 100 ezer ember torlódott fel a menekültek balkáni útvonalán, de további 4 millió, ugrásra kész „migránst” vizionált még, akik Törökországban várakoznak arra, hogy elfoglalják Európát. A közelkeleti helyzet kapcsán különben azt is megjegyezte Gulyás: Irakban minden magyar katona biztonságban van.
– tért át a kormány által nemrég felfuttatott témák egyikére, az elítélteknek járó kártérítésre a fideszes politikus. Konkrétan a kártérítésekről semmi újat nem mondott, de hosszan beszélt a miniszter. Állította, a kormány jóhiszeműen jár el, a jogvédők pedig visszaélnek az Orbán-kormány által kitalált jogrenddel. Ugyanakkor Gulyás szavai nyomán úgy tűnik, a kormánynak szándékában áll a kártérítések alapjául szolgáló, jogsértő állapotok felszámolása, hiszen elismerte: pillanatnyilag 1500 börtönférőhely kellene, hogy megszűnjön a túlzsúfoltság. Ennek érdekében három, egyenként 500 fős börtön és egy börtönkórház létrehozását tervezik.
– sugallta Gulyás, mikor utolsó témájára tért rá, vagyis a gyöngyöspatai cigányoknak az őket sújtó szegregáció miatt jogerősen megítélt kártérítés ügyére, aminek kifizetését a kormány visszatartja. A „lusta, rossz tanulók” rasszista közhelyére is rájátszott a miniszter, például a HírTV felkérdezésére arról beszélt, hogy a kártérítésre jogosultak között egyesek sokat hiányoztak diákként. Kitérő választ adott annak kapcsán, hogy a kormány törekszik-e a jogsértő állapotok felszámolására: Gulyás válaszában arról kezdett magyarázni, hogy szerinte magukat is szegregálják a romák, és a jogszabályokat ez is sérti. A miniszter végül 17 éves ügynek nevezte a gyöngyöspatai szegregációt, hiszen az 2003-al kezdődött a bíróság szerint. Attól sem zavartatta magát, hogy a kártérítést kimondó ítélet a 2015 és 2017 közötti időszakot vizsgálta.
Utcanevek, rendőrbérek, Nemzeti Alaptanterv
Az is elhangzott, hogy az új, átdolgozott Nemzeti Alaptantervet pénteken tervezik nyilvánosságra hozni. Gulyás törvénymódosítást is készül beterjeszteni, az utcanevek kapcsán, mely lényege, hogy az MTA által konkrétabban kerüljön meghatározásra, hogy kiről nem nevezhető el közterület. A rendőrök január elsejével kapják meg a 10 százalékos béremelésüket – hangzott el továbbá –, és „tervezik”, valamint „szeretnék”, hogy évről évre tovább nőjenek a rendőrbérek. Annak kapcsán, hogy az ápolói bérek a nemzetgazdasági átlagbérekhez képest még a beharangozott emelések után is messze elmaradnak majd az ápolói bérek, a miniszter a 2010 előtti kormányokat kárhoztatta.
