Az iskolaigazgatók meggyőzése az egyik kulcsa a szakképzési rendszer sikeres átalakításának – olvasható abban a lapunkhoz eljutott tájékoztató levélben, ami a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) tárgyalódelegációja és Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár közötti, január 23-ai egyeztetésen elhangzottakat összegzi. A levél szerint a helyettes államtitkár leszögezte: az új szakképzési törvény végrehajtási rendelete február elején jelenhet meg, ebből minden információ kiderül majd a várható változásokról.
Egy-két részletre azonban Pölöskeiné is rávilágított. Az egyik ilyen, hogy az intézmények felett a korábbinál erőteljesebben diszponálnak majd a szakképzési centrumok, mert – mint az NPK tájékoztató levelében olvasható - „a cél a gazdaság kiszolgálása, nem az iskolák és tanáraik céljaihoz kell alkalmazkodni”. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hamarosan elkészül a szakképző intézmények oktatói számára kidolgozott új minősítési rendszer, s már tavasszal ez alapján értékelik a tanárokat – ettől függ majd a fizetésük is.
A kormány bejelentette: átlagosan 30 százalékos béremelésre számíthatnak a szakképzésben dolgozó pedagógusok. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenki ennyit fog kapni. A minősítés alapján lesz, aki kevesebb, és lesz, aki több pénzre is számíthat. Az NPK tájékoztatója szerint a januári egyeztetésen az is elhangzott: a későbbiekben – a minőség függvényében – elképzelhető, hogy lesznek olyan dolgozók, akiknek akár 20 százalékkal is csökkenhet a bérük. A bérről az iskola igazgatója dönthet „egy kapott minőségértékelő eszköz” segítségével. Továbbá az iskolákat is a minőségük alapján fogják finanszírozni.
„Senki nem fog rosszabbul járni, senki sem kereshet kevesebbet korábbi bérénél” - ezt már a szakképzésért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) írta a Népszava megkeresésére. Szerintük törvény garantálja, hogy azonos munkakörben, változatlan feladatmennyiséget ellátó tanárok bére a mostani átállással nem csökkenhet. Azt elismerték, hogy a bérek meghatározásában lesz beleszólásuk az iskolaigazgatóknak, hiszen a tanári munka minőségére ők látnak rá közvetlenül.
„Egy egységes minősítési rendszer alapján ők tehetnek majd javaslatot arra, hogy kinek mekkora béremelés jár. A teljesítmény- és munkaköralapú differenciálás következményeként lesznek olyan kiváló oktatók, akiknek a fizetése akár ötven százalékkal is megemelkedik, míg mások fizetése az átlagos harminc százaléktól elmaradó mértékben nő” - közölte az ITM.
Érdeklődtünk arról is, mit jelent, hogy az iskolákat is a minőségük alapján tervezik finanszírozni: a „rosszabb minőségűek” kevesebb, a jobban teljesítők több pénzt kapnak majd? Erre a kérdésünkre nem kaptunk egyértelmű választ. Az ITM annyit írt: „minden intézmény esetében cél a minőségi szakképzés feltételeinek megteremtése”.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint elfogadhatatlan, hogy a szakképzési rendszer átalakításáról nincs világos, széles körű tájékoztatás, ahogy az is, hogy a jogalkotás körül még mindig nagy káosz mutatkozik. Aggasztónak tartják azt is, hogy a megígért béremelésre továbbra sincs jogszabályban rögzített garancia. Szeretnék elérni, hogy a szakképzés reformját legalább egy évvel halassza el a kormányzat; ha ez nem sikerül, a nyomásgyakorlás „hagyományos és új eszközeivel” fognak élni.
