Egy külön vizsgálatnak kell kiderítenie, hogy a tíz évvel ezelőtt elkészült és csupán a nyitásra váró Rác fürdőt és a mellé épített szállodát miért hagyta úgy lerohadni az előző városvezetés, hogy a rendbe tételére újabb milliárdok kellenek. De erről máskor kell döntenünk. Most az a feladat, hogy megakadályozzunk egy esetleges ellenséges kormányzati felvásárlási akciót, amely súlyos veszteséget okozna a fővárosi önkormányzatnak – jelentette ki Horváth Csaba MSZP frakcióvezető a Fővárosi Közgyűlés a Rác fürdőről szóló vitájában. Bagdy Gábor képviselő, korábbi gazdasági főpolgármester-helyettes ugyanis azt a meghökkentő javaslatot tette, hogy az előző városvezetés döntésével ellentétben mégse adjanak felhatalmazást a REK Kft.-nek a vételre, hanem majd akkor térjenek vissza erre a kérdésre, ha az értékesítési eljárást meghirdetik.
Mint azt a Népszava ma megírta: a városvezetés 7,5 milliárdot különítene el az ingatlanegyüttes megvételére, ha a minden határidőn túlnyúló felszámolási eljárás részeként végre kiírják az értékesítési pályázatot. Ahogy arról szintén írtunk: az ingatlant a főváros mellett az állam és egy magánbefektető is megvásárolná. A tíz éve üresen álló fürdő és szálló állapota időközben jelentősen romlott, rendbe hozataluk a korábbi becslések szerint az 5 milliárdot is meghaladja.
Ha a fővárosnak nem sikerül a liciten megszereznie a fürdő és a hotel tulajdonjogát, akkor elveszhet a 7,5 milliárd forintos követelés nagy része – hívta fel a figyelmet Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, aki egyúttal visszakérdezett: vita lenne a fideszes képviselők és városvezetés között abban, hogy az ingatlanegyüttes fővárosi tulajdonba kerüljön? Bagdy szerint nincs erről szó, bár nem látja azt, hogy miképpen tudja megakadályozni a városvezetés, hogy a kormány éljen az elővásárlási jogával, ha akar. A Fővárosi Közgyűlés végül elfogadta az indítványt és felszólította a Rác Eszközkezelő Kft.-t a liciten való részvételre.
Nem kisebb vita zajlott le a Lánchíd és a Váralagút felújításáról. A fideszes képviselők azt kérték számon az új városvezetésen, hogy nem próbált alkudozni a kivitelezési pályázatra jelentkezett cégekkel, hanem eredménytelennek minősítették a tendert. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes felhívta a figyelmüket, az ajánlatok és a rendelkezésre álló források között olyan nagy volt a különbség, hogy esély sem volt a megegyezésre. Emellett megemlítette, hogy a tervezett költségeknek 25 százalékát, a tenderre érkezett kiviteli áraknak alig 15 százalékát teszi ki a kormány 6 milliárdos önrésze, ami nagyon kevés.
A városvezetésnek tennie kellene valamint, ahelyett hogy a markát tartja – jegyezte meg erre Láng Zsolt és Hassay Zsófia, elismételve Fürjes Balázs államtitkár által hangoztatottakat (a főváros feladata „megvédeni Budapestet a piac mohóságától”). Azt is nehezményezték, hogy az új városvezetés a híd és az alagút felújításának két ütemre bontásával 5-6 évre blokkolná a város szívét. Tüttő Kata válaszában leszögezte: nem adományt várnak, csupán azt, hogy a budapestiek által befizetett ezermilliárd forintnyi áfából, többszázmilliós jövedéki adóból és hasonló összegű személyi jövedelemadóból a jelenleginél többet adjon vissza az Orbán-kormány. Úgy vélte, hogy ez közös harc, amelyben a város érdekeinek képviseletére megválasztott kormánypárti képviselőknek is részt kellene venniük.
Váradiné Naszályi Márta I. kerületi polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a Lánchíd minden Budapestről szóló albumban szerepel, nemzeti büszkeségünk, az erre egyébként sokat adó kormány mégse hajlandó érdemben beszállni a felújításba. A rekonstrukció kettébontása pedig nem fővárosi döntés, hanem kényszerlépés.
Karácsony Gergely még bízik abban, hogy a kormány jobb belátásra tér. Kovács Péter XVI. kerületi polgármester erre azzal tromfolt, hogy mindig túl sok a feladat a rendelkezésre álló forrásokhoz képest, a városvezetésnek kell rangsorolnia a munkákat. S különben is, mindig arra van pénz, amire akarják. Láng Zsolt szerint erre költhetnék az iparűzési adóból (ipa) származó, terven felül beszedett 8,5 milliárdot. Csakhogy az idén a kormány által beharangozott recesszió okán kevesebb, a korábban megjelölt 11 százalék helyett 6,4 százalékos ipa bevételnövekedéssel számolhatnak. Karácsony Gergely pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy az előző városvezetés három beruházást összesen 50 milliárd forintos mínusszal hagyta rájuk. Mindenre nem elég az ipa.
