Jogsértően hagyta jóvá a versenyhatóság a kormánypárti sajtóbirodalom létrejöttét, melynek során 476 médiatermék került a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonába – állapította meg a bíróság abban a perben, amelyben a Szabad Pécs online lap kiadóját a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseli. Szerdán honlapján azt írja a TASZ:
Kormánypárti üzletemberek teljesen egyszerre ajánlottak fel az alapítvány számára 2018. november 28-án médiavállalataikat. A GVH azután adott zöld utat a KESMA tulajdonszerzésének, hogy a kormány egy rendeletben nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az üzletet, kizárva a versenyjogi vizsgálatot. A hivatal a saját hatáskörének hiányára hivatkozva lezárta az eljárást és igazolta, hogy nem áll fenn olyan körülmény, ami miatt vizsgálatot kellene lefolytatnia az összefonódás előtt. Az ítélet szerint ezt nem tehette volna meg.
A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a GVH semmilyen érdemi vizsgálatot nem folytatott, és még az összefonódást nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánító kormányrendeletre sem hivatkozott, így jogsértően adott ki hatósági bizonyítványt. A bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a GVH azzal érvel, hogy nincs hatásköre eljárni, akkor a hatósági bizonyítvány kiadására sem jogosult. A hatósági bizonyítvány megléte az egyik jogi feltétele annak, hogy a KESMA tulajdonszerzését a cégbíróságon bejegyezhessék.
A döntés értelmében a GVH-nak újra le kell folytatnia az összefonódás bejelentésével kapcsolatos eljárást, ki kell alakítania jogi álláspontját, és az annak megfelelő formában és tartalommal, kellő indokolással ellátva kell lezárnia a vizsgálatot. Eddig nem kerülhet sor újabb KESMÁ-s összefonódásra sem.
Már az összefonódást lehetővé tevő kormányrendelet, és az azt megalapozó törvény is ellentétes az Alaptörvénnyel a Szabad Pécs és a TASZ szerint, ezért azt is szeretnék elérni, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz. A törvény ugyanis lehetővé teszi a kormány számára, hogy bármilyen üzleti tranzakciót felmentsen a versenyjogi vizsgálat alól, a rendeletben pedig a kormány visszaélésszerűen alkalmazta a törvényt, amikor a döntést egyetlen szóban, a közérdekre hivatkozva „indokolta”.
A GVH mindenesetre gyorsan rövidre zárta az ügyet. Az ítélet után kiadott közleményükben jelezték: a Gazdasági Versenyhivatal 2020. január 29-én kelt végzésével az összefonódás-bejelentést hatáskörének hiánya miatt visszautasította. Ezzel eleget is tettek az ítéletnek, nevezetesen hogy ismételten le kell folytatni az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárást, és a kialakított jogi álláspontjának megfelelő formában és tartalommal ellátva kell lezárnia. A GVH emlékeztet rá, hogy a kormányrendelettel nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített összefonódás kivételt jelent a versenytörvény tárgyi hatálya alól, ilyen értelemben nincs jelentősége annak, hogy az összefonódást már bejelentették: arra a kormányrendelet szabálya ugyanúgy alkalmazandó. Magyarul most nem jóváhagyták az összefonódást, hanem az az ellen beadott keresetet utasították el hatáskör hiány a miatt.
