Nem csupán egy kiugró őszi adatsorról van szó, a tavalyi év egészében nőtt a fiatal munkanélküliek száma – derül ki a KSH legfrissebb foglalkoztatottsági adataiból. Mint korábban megírtuk: a 15-24 éves munkanélküliek száma tavaly szeptember-novemberben 8300 fővel ugrott meg az egy évvel korábbihoz képest, ami 13,2 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. Ebben az időszakban 43 ezer fiatal vallotta magát munkanélkülinek, vagyis minden negyedik állástalan közülük került ki.
A mostani adatok az október-decemberi időszakot vizsgálják, ekkor összesen 155 ezren voltak munka nélkül, közülük pedig 40 ezer volt a fiatal, ami a 15-24 éves korosztály esetében 12,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Ez tehát szeptember-októberhez képest ugyan csökkenést, a 2018-as azonos időszakhoz képest ugyanakkor 2,1 százalékpontos növekedést mutat. A KSH most a 2019-es év egészére vonatkozóan is közölt számokat, ebből pedig az látszik, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája tartósan növekszik: 2018-ban ugyanis még „csak” 10,2 százalék volt, tavaly viszont már 11,4 százalék.
Mindez különösen annak fényében kiemelkedő adat, hogy eközben a teljes munkavállalói korú népesség, azaz a 15-74 évesek körében a 2019-es évben tovább csökkent az állástalanok száma és aránya. Számuk 12 ezer fővel zsugorodott, ami 0,3 százalékos csökkenést és 3,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A foglalkoztatottak száma eközben 43 ezer fővel, 4 millió 512 ezerre nőtt a tavalyi évben. A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási ráta így 70,1 százalékon áll, ami 0,9 százalékos növekedés. A fiatalok foglalkoztatása viszont fél százalékkal 28,5 százalékra esett vissza 2019-ben. A tavaly október-decemberi időszakban pedig 17 ezerrel kevesebb fiatal dolgozott, mint egy évvel korábban.
A fiatalok növekvő munkanélkülisége már a Magyar Nemzeti Banknak is szemet szúrt. A 15-24 éves munkanélküli fiatalok száma másfél év alatt 15 ezerrel nőtt, és elsősorban a pályakezdők elhelyezkedése vált nehezebbé – hívta fel a figyelmet Balázs Judith és Erdélyi Levente, a jegybank két szakértője, rámutatva: e téren Csehországban és Lengyelországban is jobb a helyzet, mint Magyarországon. A konjunktúra lanyhulása legelőször a fiatal munkavállalókkal kapcsolatos munkakeresletet csökkentheti – emlékeztettek a 2008-as gazdasági válság „súlyos bizonyítékára” a szakértők az MNB honlapján is közölt írásukban.
A lapunk által megkérdezett szakértők szintén úgy vélik: a munkaadók a lassuló gazdasági növekedésre reagálnak a fiatalabb munkavállalók elutasításával. A korábbi tapasztalatok alapján a válságot elsőként mindig a fiatalabb korosztály sínyli meg, hiszen őket könnyebb és olcsóbb elküldeni. A fiatalok foglalkoztatásának csökkenése az első jele annak, hogy nem bővül tovább a foglalkoztatottság – magyarázta Csillag Márton, a Budapest Intézet szakértője.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke pedig néhány konkrét példát is említve arról számolt be: a feldolgozóiparban, azon belül is elsősorban az autóiparban az ágazatot érintő bizonytalanságok és negatív hírek miatt a cégek már elkezdték csökkenteni dolgozóik létszámát. Az egyelőre még csak kislétszámú elbocsátások pedig nagyobb arányban érintik a fiatalokat, hiszen ők jellemzően rövidebb ideje dolgoznak az adott cégnél, így könnyebb és olcsóbb is őket elküldeni. A fiatalabbak ráadásul hamarabb odébb is állnak, ha valami nem tetszik a munkahelyükön, de azzal már nem számolnak, hogy ma már jóval nehezebben tudnak ismét elhelyezkedni, mint egy évvel ezelőtt.
