energia;klíma;energiatakarékosság;Schanda Tamás;

- Kormányzati zavar a szélerőművek tiltása körül

A kormány szokás szerint kitérő energiaügyi válaszaiba ezúttal fura tárgyi tévedések is keveredtek.

„A magyar energiastratégia a nukleáris energia arányát kívánja megnövelni” – közölte hétfőn Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára az LMP-s Ungár Péternek a szélerőmű-tilalom okait firtató írásbeli kérdésére. A valóság ezzel szemben, hogy a kormány új Energiastratégiájánakenergiamix”-grafikonja 2040-re a jelenlegi közel felének megfelelő atomalapú termelési méretet mutat. Az így megtermelt áram mennyiségét szintén kevesebbre teszik a mostani 50 százaléknál.

Az ellenzéki honatya – szakértők széles körével egyetértésben – azt tudakolja, hogy az Orbán-kabinet miért nem ad ki új engedélyeket a szél nagyobb kihasználása érdekében. A zöldpárti politikus idézi az állami MVM honlapját, ami szintén kevesli a kiépítettséget. Schanda Tamás válaszában megismétli: az Orbán-kormány azért nem támogatja a szélerőmű-építéseket, mert az ország lehetőségei e téren „kevésbé jók” és „koncentrálnunk kell az erőforrásokat”. Tóth Boldizsár, a Magyarországi Megújuló Energia Szervezetek Szövetsége elnöke lapunknak kedden megerősítette: bár a tavalyi támogatási pályázatra elvileg bármilyen megújulós termelő jelentkezhetett, mivel új szélerőművek építését a kormány négy éve gyakorlatilag betiltotta, ilyen egységek nem indulhattak. Változatlanul értetlenül állnak a döntés előtt. A pályázaton kedvező megtérülésük miatt szinte kizárólag napelemek nyertek. A szövetség a többi megújulós eljárás érdemi támogatását is szorgalmazza.

A pályázati rendszerrel jelentős napenergia-termelés juthat a lehető legkisebb támogatással piacra – fogalmazott az MTI tudósítása szerint Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a Nemzetközi Energia Ügynökség tegnapi párizsi konferenciáján. A több mint 160 pályázatból kiválasztandó győztesek harmadával olcsóbban termelnek, mint a korábbiak – tette hozzá.

Az ITM fellebbezett a 2050-es teljes szén-dioxid-mentesítést célzó közös uniós vállalás nyári vétóját alátámasztó háttéranyagok kiadására kötelező, első fokú bírósági döntés ellen – közölte a DK-s Vadai Ágnes kérdésére kedden Schanda Tamás. A pert a független Szél Bernadett indította az iratok sikertelen kikérése után. Tavaly decemberben amúgy Orbán Viktor az utolsók között mégis rábólintott a közös célra.

Háttérbe szorított felújításokKissé következetlen Schanda Tamásnak Tordai Bence családi házak energiatámogatási kérdésére adott hétfői válasza is. A párbeszédes politikus arról érdeklődött, hogy hány háztartás kapott vissza nem térítendő támogatást az állami Otthon Melege Programból (OMP) és jelenleg milyen lehetőségek állnak az érdeklődők rendelkezésére. Az államtitkár e tárgyban csak az MFB uniós hátterű, Ginop-8 jelű kamatmentes hitelét említi. Ám mivel ezt vissza kell fizetni, nem része az OMP-nek. Miközben biztosít a kormány legmagasabb fokú elkötelezettségéről, arra nem tér ki, hogy - a kedvezményezettek között 2016 óta nem szereplő - családi házak mikor remélhetnek újabb vissza nem térítendő támogatást. (Jelenleg az OMP-n belül távhőkorszerűsítési igény adható be.) Az a kitétele, miszerint eddig az OMP-ből 300 ezer család nyert vissza nem térítendő támogatást, azért csalóka, mivel ennek jó része teljes körű felújításnak nem nevezhető mosó- és hűtőgép-, valamint konvektor- és kazáncsere. 

Tavaly rekordösszeg ment el a hazai nagyberuházások támogatására, viszont ebből 2016 óta legkevesebb új állás jött létre.