Védelmébe vette a „szájkosártörvénynek” is nevezett bírói törvényt Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke. „Ha Lengyelországban jogsértés történik, akkor ezeket elsősorban maguk a bíróságok követik el és erre számos példát mondhatnánk” – jelentette ki a Bild német napilapban. Szerinte akadnak Lengyelországban olyan csoportok, amelyek előjogai „még a kommunista időkre vezethetőek vissza”. A bíróságok pedig „védik ezen csoportok képviselőit, még helyenként botrányos esetekben is” – fogalmazott a pártelnök, példa említése nélkül.
Az új jogszabály pénzbüntetést, lefokozást vagy elbocsátást helyez kilátásba azon bírák számára, akik megkérdőjelezik egy másik bíró, kamara vagy bíróság döntési kompetenciáit. Politikai szerepet sem vállalhatnak. A törvény bírálói szerint mindez súlyosan fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztását.
Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az ügyben és az Európai Bírósághoz fordult. Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, egykori német igazságügyi miniszter olyan mechanizmusokat követelt, amelyek megvédik a lengyel jogállamiságot. Felvetette pénzügyi szankciók bevezetésének lehetőségét. Szintén utalt arra, hogy a lengyel kormány ismét semmibe veszi a hatalmi ágak szétválasztását, s mind jobban eltávolodik az európai alapértékektől. Mint fogalmazott, a szájkosártörvény komoly csapás a bírói függetlenségre, súlyosan korlátozza a bírák véleménynyilvánítási szabadságát, illetve megkérdőjelezi az európai jog elsőbbségét a lengyel jogrendszerrel szemben.
A lengyel parlament alsóháza, a szejm múlt csütörtökön szavazta meg másodszorra is a törvényt. Az ellenzéki többségű szejm ugyanis előző héten pénteken visszaküldte a szejmnek a jogszabályt. Az alsóház azonban változtatások nélkül fogadta el újra azt.
Pedig a Velencei Bizottság másfél héttel ezelőtt szintén éles bírálatokkal illette a törvényt. Egyebek mellett megállapította, hogy korlátozza a bírák szólás- és gyülekezési szabadságát; megakadályozza őket abban, hogy megvizsgálják, más bíróságok az európai jog értelmében függetlenül és pártatlanul működhetnek-e; lehetetlen helyzetbe hozza a bírákat azzal, hogy fegyelmi eljárást helyez kilátásba, ha az európai uniós jog, az Emberi Jogok Európai Egyezménye vagy más nemzetközi szerződés alapján folytatják le az ügyeket; csökkenti a bírák lehetőségeit arra, hogy a saját adminisztrációjukban részt vegyenek, mivel az igazságügyi miniszter nevezi ki a bírói tanácsok tagjait ahelyett, hogy a bírák maguk választanák meg a tisztségviselőiket; megerősíti a 2017-es véleményüket, miszerint az igazságügyi reform csorbítja a bírói függetlenséget. Decemberben a varsói legfelsőbb bíróság, az ombudsman, valamint az Európai Unió bíróságának elnöke is arra figyelmeztetett, hogy az új jogszabály a hatalmi ágak szétválasztásának végét jelenti és hosszabb távon oda vezethet, hogy Lengyelországnak távoznia kell az Európai Unióból.
Az Európai Parlament a múlt előtti héten határozatot fogadott el Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, amely egyebek mellett megállapította, tovább romlott a két országban a jogállamiság helyzete azóta, hogy megindították velük szemben a hetes cikkely szerinti eljárást, amely papíron szavazati joguk elvesztéséhez is vezethet. Azzal vádolták a két államot, hogy súlyosan megsértik az európai alapértékeket, ezzel aláássák az Európai Unió szavahihetőségét is.
Az új jogszabály már csak Andrzej Duda elnök aláírására vár, ő azonban jelezte, nem lesz a törvény életbe lépésének akadálya. A Jog és Igazságosság 2015-ös hatalomra kerülése óta több támadást is intézett a jogrendszerrel szemben.
